A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Utazgatások. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Utazgatások. Összes bejegyzés megjelenítése

Ahoy! - Csokoládé és Limonádé bár


Információk

Logo (alá a facebook és a weboldal link), mellé az elérhetőségek és x-ben az étlap
A kis x-re a zárójelben kattintva az étlap elérhető.
Ahoy! (első kikötő) – 1053 Papnövelde utca 3. (x)
Ahoy! (második kikötő) – 1065 Lázár utca 3. (x)

Kinek ajánlom?

Azoknak ajánlom, akik szeretik a limonádét, forrócsokit, jegescsokit, gofrit. Illetve nagyon ajánlom azoknak, akik laktózérzékenyek, illetve a kazein érzékenyek is bátran betérhetnek – a gorfi laktózmentes! Ajánlom továbbá azoknak, akiket nem zavar, hogy ez egy nyüzsis hely, ahol csúcsidőkben bizony nem lehet meditálni.

Történetünk

Tudjátok, van az az érzés, hogy „Nekem ide el kell mennem!”, mert ez a hely az, ami rám vár. Mindez 2014-ben történt nyáron és akkor volt az, hogy Brigivel a nyakunkba vettük a várost újhullámos helyeket felkutatva – nos, ide pont nem jutottunk el. Fájt is érte a szívem, mert jeges fehércsokit kapni bárhol elég impossible.
Aztán az exemmel 2015-ben végre eljutottunk és az édes nedűt megkóstolhattam. Ekkor a gofrinak még híre-hamva sem volt, így első kóstolásra csak a csokit tudtam megízlelni. Aztán a hely szelleme annyira magával ragadott, hogy nem volt kérdés a visszatértem.
Az egyik legmeghatározóbb alkalom az volt, amikor a 20. születésnapomra elmentem az akkori barátommal, a szerelmemmel és a legjobb barátommal – igen, jól olvastátok – és kipróbálhattam a gofrit, valamint isteni finom, extrán édes csokit ihattam.
Aztán 2017. március 11-én az – akkor már hónapokkal azelőtt létező – új kikötőbe is ellátogattunk. Így vagyok olyan szerencsés, hogy mindkét helyről elmondhatom a véleményem és így eldönthetitek, melyik kikötőt szeretnétek meglátogatni.


Kirándultam az osztállyal

Osztálykirándulás 2014: Medves
{Mozgós}
Idén, Dénes nevű osztálytársunk segítségével újból elkerülhettük Pécs sokba-fájó megcsodálását – igen, oda el kell menni, mert az ofő ott tanult – és helyette egy túrás kirándulást pályáztunk meg. Az úti cél Medves volt, ami magával vonzotta a túrázás – pontosítva hegymászás – lehetőségét, amit eleinte mindenki támogatott, aztán mindenki ellene volt, majd mégiscsak jól éreztük magunkat.
Először Salgótarjánban álltunk meg, mert volt még időnk a szobafoglalásig – és mivel onnan nem messze található a Hangulatszálló, így tökéletes alkalom volt a pihenésre. Az osztály több részre szakadt, mi – sokan – a mekit vettük célba, ahol is a lentibb szöveg állt a poharamon. Az, hogy ez mennyire volt igaz, majd kiderül.

Hát, fogjuk rá...

Kirándultam Tatán


Tata
{2014. augusztus 15.}

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében. A Tatai járás központja. Az „Élővizek városa” és 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosa lett, így ismerve el a város kötődését a természeti értékekhez.
Látnivalók
Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély áll, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. E mellett van a Tanoda tér, ahol a gimnázium és a kollégium található. Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terült el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával. Ebből nyílik a Kocsi utca a református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható. Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a kis-kastéllyal. A városban levő vízfolyások mellett, fellelhetők a vízimalmok. A város központjától (észak-északnyugati irányban) másfél kilométerre található a Fényes-fürdő.
forrás: wikipédia

Vár (nézz körül)
Angolkert (nézz körül)
Kálvária-domb (nézz körül)

Olaszország

Szőke herceg autóbuszon és az Ádidzse folyó


Day 1

6:00 - kor elindultunk. Volt történelem, föci és irodalom óra is. Aztán kiderült, hogy lesz egy fogalamzás verseny is - amit Katica folyamatosan dolgozatnak nevezett. Láttuk a Sió-csatornát és a Völgyhídról a Balatont is (az idegenvezetőnk, Tamás, nem idegen terepen is rettentő sokat dumált.
8:20-kor megálltunk egy benzinkútnál, ahol mindenki mosdóba ment és fagyit vett. Én meg természetesen felfigyeltem Boriszra, akinek akkor még nem tudtam a nevét.
9:18-kor átléptük a határt. Láttuk Szlovénia és a Mura folyó szépségeit.
12:16-kor megálltunk Ljubljana-ban, ahol a kicsik elmehettek a játszótérre, a nagyok pedig várták, hogy mikor folytatjuk az utunkat.
13:45-kor elkezdtük nézni a Harry Potter /2-őt. És 30 °C volt árnyékban... megyünk a tengerbe!
14:34-kor átléptük Olaszország határát. 
18:00-kor megérkeztünk a szállásra, Rosolina Mare-ba. Keringtünk egy kicsit, mert fogalmunk sem volt, hogy hol az apartmanunk. Aztán felhívtuk a kulcsos embert és ő elirányított bennünket. Hárman kaptunk egy házat, aztán még lejött R. nagyija.

Kaja: Hamburger + sült krumpli. Jó volt, de a salátát R.-nek adtam.
Este: Sétáltunk a tengerparton - vak sötétben semmit sem lehetett látni. Ettem valamilyen fagyit - hogy milyen volt azt nem tudom...
Utas társaink:
Nem voltak rosszak, csak a fiú, aki mögöttem ült az odafele úton folyamatosan mondta, hogy mit lát (völgy, bozót, fa...) ráadásul a fülembe kiabálva. A felnőttek normálisak voltak, a kicsik aranyosak - bár a mögöttem ülő fiúnak az öccse idegesítő - és a nyolcadikosokkal sem volt probléma. Igaz, a nyolcadikosok két lányból és két fiúból állt... A két fiú közül B. *.* olyan személy lett, akit figyeltem - és elvben ő is figyelt engem a hajón, vagy éppen a visszafele úton, amikor majdnem mögénk ültek (ki tudja, hogy hová akartak...) Az idegenvezetőink érdekesek voltak - Tamás rettentő sokat dumált, Katica meg gasztronómiai dolgokkal tömte a fejünk. A sofőrök meg... :)
Amúgy rólam mindenki azt mondta, hogy milyen kis mosolygós vagyok :) De hát nem tudtam mit csinálni :D

Day 2

8:15-kor találkozunk a busznál, San Marino volt az úti cél - állítólag gyönyörű.
11:20-kor érkeztünk San Marino-ba. Nem mondhatnám, hogy sokat láttunk belőle, uyganis először a köd aztán pedig az eső akadályozott minket.  Eláztunk nem kicsit, nagyon! Tehát mindenki szerzett magának egy pólót, esőkabátot vagy esernyőt.
13:40-kor már Rimini-ben voltunk, ahol néhányan leszálltak, hogy megnézzék a Rubikon folyót és megismerkedhessenek bővebben Julius Caesarral - én is köztük voltam, bár én egészen más okból kifolyólag. Itt vettünk A.-nak ajándékot és így lecsábítottuk a B.-P- párost (Borisz-Patick).

Kaja: Pizza. Nekem ízlett, mert én szeretem a vékony tésztájú pizzát, és az a sonka iszonyú finom volt. És a nyolcadikos lányok helyett B. és P. evett - ott ültek közel... :)
Este: Még kaja előtt lementünk és kipróbáltuk a tenger - csak úgy lábbal. 
Apartman:
Hát, kint melegebb volt, mint bent. Viszont volt nagy szoba és konyha és hűtő :D Igazából ez egy nyári lak, meg Olaszországban általában nem ilyen az idő... :) Viszont legalább volt értelme hálózsákot vinni :) 

Day 3

7:45-kor, amikor felkeltünk olyan köd volt, hogy még a buszt sem láttuk. Tehát így volt érdekes kezdés a velencei úthoz. Mindenesetre épen eljutottunk a hajóhoz, ahol már vártak ránk - de hát egy hatalmas busszal nem lehet minden hajtűkanyart bevenni :D
Nem kérdés, ez volt az egyik legjobb nap. Annyira szép volt Velence meg Murano-sziget és a Szent György-sziget, hogy az előző esti San Marino-i kirándulás csak vicc volt xD 
Murano-szigeten láttuk, hogyan készítik a vázát és a lovacskát üvegből, aztán vettem anyunak üvegtollat tintával :)
Amúgy a hajóúton állítólag - R. szerint - B. engem nézett, én meg csak álmodozom...

Kaja: Tengeri csirke. Borzalmas volt xD Nem tudtuk eldönteni, hogy csirkét vagy halat eszünk, aztán megkérdeztünk a pincérnőt, hogy melyik is azt mondta, hogy csirke. Ezek után B. is megkérdezte xD
Este: Kaja előtt bevásároltunk és csapatosan lementünk a tengerhez. R., N. és Én elmentünk vásárolgatni, viszont például B. és P. alapból úgy állt hozzá, hogy bemennek - elméletileg ezzel nem is lett volna probléma, hiszen ők nem vacsorázósok voltak, viszont a két nyolcadikos lánnyal helyet cseréltek, tehát nekik még vissza is kellett menniük az apartmanba, hogy átöltözzenek. 
Hajózás:
Hát, mint már említettem odaúton nem egyedül utaztunk, hanem pár francia turistával - na meg a kétellyel, hogy B. kit nézett. Aztán Velencétől visszafele már mienk volt az egész hajó. Fel is mentünk és onnan néztünk ki - bár a szél annyira fújt, hogy csak széllel szemben volt érdemes leülni. De amikor már a kikötőhöz közel voltunk, akkor eszeveszettül fújt a szél, tehát mindenki lement xD
Amúgy amikor volt egy-egy nagyobb hullám, akkor a hajó orrában ülő gyerekeket ellepte a víz - voltak, akik direkt ezért ültek oda.

Day 4

Nem is gondoltam volna, hogy az utolsó nap lesz a legszebb, meg mondhatni a legjobb. Nem azért ez volt a legjobb, mert valami világmegváltós dolog történt - hacsak B. teljes nevének kiderítése nm az volt -, hanem mert a Miramare kastély és a környéke gyönyörű volt. És sütött a nap, mi meg hosszúnadrágban... - persze voltak olyanok, akik jó időhöz öltöztek.
Reggel lementünk egy tíz percre a parthoz, mert annyira szépen sütött a nap, hogy muszáj volt megnéznünk úgy is a tengert - na, meg el is akartunk búcsúzni. Aztán, hogy a buszon mire volt jó az a rendezkedés azt én nem tudom - mindenesetre van egy sejtésem, hogy nem egészen úgy sikerült a csere, ahogy azt eredetileg eltervezték.

Összegzés

Nagyon jó volt, bár San Marino-ból alig láttunk valami - értsd: semmit sem. Viszont szereztem "Ván dájreksönös" pólót a húgomnak és előbb mentünk Riminibe. Rimini szép volt, bár a vizes ruhák és cipők - valamint az esőkabát felvonulás - nagyon furcsa érzés volt xD
Velence tömve volt, de nagyon szép - bár az összes árnyékos hely helyett a legnaposabbakon álltunk meg. Aztán Murano-sziget nagyon szép volt, bár többen többet vártak tőle, de szerintem pont illett ahhoz, amit tudtunk róla: üveggyártás.
A Miramare kastély és az utolsó nap volt a leggyönyörűbb, legnaposabb. Ott a tengerpartra nem tudtunk lemenni, de láttuk a gyönyörű kertet - bár egy részét hagyták kiszáradni.
Nagyon jó volt, örülök, hogy elmehettem!
Jövőre vajon megyek Horvátországba?

Mi is az a "szőke herceg autóbuszon"? Hát az egy személy, aki nagyon helyes és kb. nyolcszor megemlítettem ebben a fogalmazásban, sőt még kép is van róla xD


Ádidzse! (A folyó, amit mindenki tud)