2013. május 29.

Nagyezsda és Zedország

Előbbi egy igen fonetikusra átírt orosz szó (reményt jelent) míg utóbbi a kompetencia országa. Igen, a mai nap én is túl estem életem utolsó kompetencia mérésén és ennek örülök - meg nem. Nagyon fog hiányozni Zedország és a zed-be váltás, de őszintén: ennél nagyobb baromságokat még nem kérdeztek tőlem.
Akkor most jöjjenek a feladatok, amikre emlékszem. (Találós kérdés: Minden évfolyam ugyanazt írta?)

Magyar

Bárki, bármit mondjon ez könnyű volt - egy része legalábbis -, csak nagyon hosszú. Szerintem a tippelgetős kérdések könnyűek voltak és a kifejtősök sem voltak nagyon nehezek. Kivételt képez ez alól a következő kettő és fél szöveg:
1. Gladiátoros: azért, mert itt annyi kifejtős kérdés volt, ami nem is volt mindig egyértelmű....
2. Zümm: ez az egész egy nagy baromság volt, szerintem. Alapból hosszú volt és néha már belezavarodtam. Ráadásul váltogatta a hülye cselekményidőt - úgy, hogy az nem volt jelezve...
3. Az én órám: igen, ebből a gyönyörű szövegrészletből valós a "nagyezsda", amit a fiú testvére nem talált a szótárban - nem csodálom, így én sem találtam. Mindenesetre örülök, hogy kiderült mit jelent. Viszont itt is volt néhány kérdés, amire csak a válaszokból lehetett felelni. (Valaki nem tudja, hogy mi volt a másik két orosz szó? xD)

Matek

Nem volt vele különösebb gond - tekintve, hogy én inkább az ellenőrző szerepét töltöttem be. Amin csodálkoztam, hogy nem volt benne annyi indoklásos, számolásos feladat, aminek örültem. Volt egy feladat - igazából kettő -, amit a végére hagytunk és utána a végén amikor visszatértünk inkább hagyni akartuk a fenébe xD De megcsináltuk, mert inkább csak egy feladat ne legyen kész, mint kettő.

Tehát a kompetencia felméréseknek annyi - én többet már nem írok. Viszont örülök, hogy tanultam még egy szót. 
Így már tudom oroszul: igen, nem, viszlát, szombat, remény.

2013. május 26.

Figyelem!
A bejegyzés spoiler-t tartalmaz (Halálos iramban 6)

Habár mi két hét múlva is elmegyünk egyet gyereknapozni azért ez a nap sem telhetett el családi programok nélkül. Igen, nálunk két olyan nap van, amikor az egész család azt kapja amit szeretne: Karácsony és Gyereknap. 
Ez utóbbi annyira jó volt, hogy kicsit letargiába estem, de ez nem akadályoz meg benne, hogy amúgy boldog legyek és élvezzem ezt a gyönyörű napot. Letargiám oka: Jason Statham. Imádom azt a pasit, de most utálom, mert... Kezdjük a F&F kronológiával:
1. Először a Tokió hajszát láttam, élveztem, sírtam rajta - komolyan Han a kedvencem lett és imádtam, imádom. 
2. Másodjára véletlenül láttam a TV-ben az első részt (hehe, ennél a sorozatnál aztán tök mindegy, hogy mivel kezdesz)
3. A második részt is véletlenül láttam - meg azért hiányzott egy két dolog és jó volt megnézni.
4. Hoppá, a negyedik részt már moziban néztem meg kicsiny családommal - hihi, akkor utánaolvastam, hogy ez még a harmadik rész előtt játszódik.
5. Ez a mai nap - azaz a hatodik rész. IMÁDTAM és utálom Jason Statham-et - igenis...
6. lépésként majd valamikor az ötödik részt is megnézem.
7. lépés pedig a hetedik rész lesz, hátha abban is egy kicsit szerepel Han xD

Halálos iramban 6

Azt kell mondjam, hogy akármennyire jó volt, nekem az örök best a harmadik rész marad - még akkor is, ha ebben is sokat szerepelt Han és...
Oké, a moziban amikor megláttam Hant, akkor elkezdtem gondolkozni, hogy mégis hogy a francba élhet, amikor már meghalt - egész egyszerűen, a film végére jöttem rá xD Igen, ez is még a harmadik rész előtt játszódik és nagyon epikus a vége. 
Igazából, amint megláttam Hant a vetítővásznon onnantól csak arra tudtam gondolni, hogy milyen megnyugtató, hogy él - aha, csak a rendező szeretett volna jól megkínozni így a végére betett egy olyan jelenetet, amire azt mondtam: Utállak Jason Statham.
Igazából imádom Jasont, de ha választanom kéne, hogy Han vagy Statham akkor Hant mondanám - valamilyen érthetetlen oknál fogva. De akkor is Han!
Amúgy a film pörgős volt, sok autóval, humorral, Hannal, zenével - nekem tetszett, bár tényleg leginkább csak egy szereplő érdekelt.
Életcélom (leginkább filmbéli): Megtanulni vezetni, megtanul driftelni és kimenni Tokióba.

Gyereknap

Bowling, mozi, óriás palacsinta, cukrászda. Ja és tablet nézése, amire nagyon könnyen el lehet csábítani apát xD
A bowling szokásosan jó volt - ugyanakkor béna voltam. Mondjuk nekem 11:00 az elég korán van és...
A moziról írtam bővebben már fent, de: Han <3
Órás palacsinta: én nem szeretem a mustárt így folyékony önmagában, de a mézes-mustáros csirkéért odavagyok és az a palacsinta *-* Jó, én mondjuk Nutellás-epreset ettem (ki gondolta volna?!), de apuci rendes volt és megkínált a mézes-mustárosból. Valamint szereztünk két coca-colás üveget: Kicsim és Apa felirattal.
Cukrászda... az mondjuk meglepi volt, de jó meglepi. Mindenesetre most megyek és eszek egy kis sütit.

Holnap dolgozatok hegyét írom, a fogam helye még mindig nem teljesen egész és valszeg B. mellé még Han is bejön... - Oh, nézzük meg a Tokiói hajszát :D
Igazán mazochista típus vagyok... :)

<3 Han <3

2013. május 25.

100

Jubilálunk!

Igen, elérkeztünk a bűvös századik bejegyzéshez, ami semmitől sem különlegesebb, mint az eddigiek - az ok: nem is voltam felkészülve rá, hogy ez itt a csodás, kerek bejegyzésem lesz. Most jöjjenek az érdekességek.
Szóval akkor egy kis számadat:

  • 1524 - ennyien nézték meg eddig ezt a blogot
  • 598 - Magyarország
  • 264 - Oroszországi Föderáció
  • 212 - Németország
  • 170 - Egyesült Államok
  • 100 alatt - Egyesült Királyság; Franciaország; Ausztria; Hollandia; Lengyelország; Finnország; India; Brazília; Ukrajna
  • 208 - legnépszerűbb bejegyzés
Gondolom nem csak én lepődök meg, ha ránézek, hogy honnan nézik legtöbben a blogot - hiszen nincs mit nézni rajta, mármint szerintem. Persze a "szubóta"-s bejegyzésem nagyon nemzetközi lett, de azért mégse mondom azt, hogy "dászvidánya" minden bejegyzésem végén, tehát nem értem ezt a fajta érdeklődést. Please, if you are not Hungarian tell me: why visit my blog?
Persze még akkor is sokkal érthetőbb lenne, ha mondjuk angolul írnék bejegyzéseket, de talán majd néha úgy is írok. Főleg azért, mert kedden én angol szóbelizek, ami azért valljuk be tőlem nagy teljesítmény - nagyon izgulós vagyok és a családban nem igazán tudnak segíteni az aktív társalgásban.
Oh, tényleg, ha már így szóba jött az angol szóbeli, akkor vegyük lajstromba a következő hét szívásait:

  1. Hétfő; 1. óra - lehetséges történelem dolgozat
  2. Hétfő; 2. óra - ötpontos olvasás-ellenőrzés a Rómeó és Júliából (yep...)
  3. Hétfő; 4. óra - kompetenciából matek dolgozat 
  4. Hétfő; 6. óra - lehetséges kémia dolgozat (ha bepótoltatja velem)
  5. Kedd; 2. óra - lehetséges felelés földrajzból
  6. Kedd; 5. óra - nyelvtan dolgozat a alany-állítmány-tárgy-határozók-jelzők
  7. Kedd; 7. óra - angol szóbeli vizsga
  8. Szerda - kompetencia felmérés (leosztályozzák majd...)
  9. Csütörtök; 1. óra - angol szódoga az eddigiekből (érdekes lesz...)
  10. Csütörtök; 4-5. óra - lehetséges informatika dolgozat (az mostanában mindig lehetséges)
Remélem semmit sem hagytam ki, mert így is elég ramatyul néz ki... az a pár lehetséges megszűnhetne létezni, mint dolgozat. Szóval valahogy így állnék most jelenleg - és csak abban reménykedem, hogy nem kell túl sokat beszélnem, mert nem igazán tudom kinyitni a szám...
Térjünk át arra, hogy miért is nem tudom kinyitni a szám: szerdán begyulladt a fogam, ami átsugárzott a fülemre, tehát nem tudtam eldönteni akkor, hogy mim is fáj tulajdonképpen. Persze azóta kiderült, hogy a fogam gyulladt be, nagyon. Az a tény, hogy már nincs mi fájjon nem egészen pontos, ugyanis az idegek még mindig érzékenyek (reggel, este egy szem fájdalomcsillapító/gyulladáscsökkentő, hogy azért javuljon) és, ha nagyon kinyitom a szám akkor bizony fejben megütöm a magas C-t. Viszont, becsukni se tudom teljesen és ez okoz némi problémát; a nyelvemre pedig figyelnem kell, hogy ne menjen a foghelyre - tehát beszélni és csak simán létezni és érdekesen festek. (Mondjuk az angol tanárom azt mondta, hogyha nagyon fáj, akkor elhalaszthatjuk nekem - de egy gyógyszerrel megleszek, remélem. Már ha nem kérdez a fogorvosról, akkor mindig visszajön az emlék, hogy mit csináltak...) Mondjuk a fogorvosom - drága Tibor - azt mondta, hogy számíthatok arra, hogy még fájni fog a fogam helye, mert nagyon be volt gyulladva és három, szétálló gyökere volt annak a francos fogamnak.

Tomorrow

Holnap mivel gyereknap lesz, így elmegyünk és úgy teszünk, mintha most ünnepelnénk, de igazából majd két hét múlva a vidámparkban... De azért a holnapi napra sem mondhatnám azt, hogy nem egy szuper nap lesz - elvégre idén úgy élünk, hogy minden hónapban egyszer vagy moziba, vagy bowlingozni megyünk. Mivel gyereknap lesz, így mindkettő teljesül.
11:00-tól mienk az egyik bowling-pálya és az egyórás szórakozás.
13:30-tól pedig mehetünk nézni a Halálos iramban 6-ot :)
Aztán, esetleg mehetünk a Duna Plázába, hogy megnézzük a Csokoládé Fesztivált (ahol tervezem megenni a súlyom 5%-át)

2013. május 22.

Fül or fog?

Igen fájdalmas témát választottam a mai napra, ugyanis én ezzel szenvedtem végig az egész napomat - és most, hogy múlik a fájdalomcsillapító hatása, talán tenni kéne valamit... A rossz hír, hogy a dokibácsi délutános holnap, tehát addig (már ha bemegyek holnap) szenvedni fogok. A jó hír, hogy ezzel (már ha elmegyek) lehet, hogy megúszom az utolsó három hét közül az egyiket. (Igen, mindegy, hogy fül vagy fog, mindkét orvosom kiír...)
Remélem azért, hogy holnapra elmúlik és csak a stressz+állandó fülhallgató használat a ludas. Amúgy is azon gondolkoztam, hogy majd a nyári szünet elején megyek fogat húzatni - akkor nem kell sehova sietni, szenvedhetek itthon - tehát, ha valaki ezzel akar büntetni (hogy eddig még nem mentem el), akkor annak üzenném, hogy nem szeretem a hülye érzéstelenítőt és rettegek.

A matek tanár úgy kezdte a mai napot, hogy segítséget kért (vigyázat, rettentő nehéz feladat következik): Hogyan lehet megnyitni a kompetencia tesztfüzetét és javítókulcsát, hogy mindkettő látszódjon? Hogyan lehet megnyitni kétszer ugyanazt a lapot? => Igen, eme rém nehéz feladatot sikeresen vettük, bár nehézkesen indult a dolog.

Az angol vizsgán (írásbeli) jelenleg a harmadik helyen állok. Ami nem rossz! Így ToZó majd dicsérhet és szidhat egyben :D

2013. május 21.

Vizsga, kompetencia, TZ, R&J

A címben látható dolgok azok, amiket túl kell élnem még három (négy) héten keresztül. Aztán jöhet a látványos szenvedés, hogy márpedig én egyedül nem akarok Balatonon lenni, mert az borzalmas... Szóval eljátszadoztam tavaly a gondolattal, hogy jövőre (azaz idén) Balatonfüredre már egy hímnemű egyeddel megyek... Igen ám', de az a hímnemű egyed csak nem akar előkerülni, tehát megyek egyedül... Uncsi lesz és a siralmas nagyszülőkkel ruháimmal semmi esélyem se lesz - tekintve, hogy a nagypapám azt mondta, hogy 18. életévemig én egy nagy nulla vagyok és nekem nincs jogom fiúkkal barátkozni. Gáz, még gázabb, hogy 1; ez ellen semmit se tudok tenni, 2; nincsenek is lent korombeli fiúk.
Tavaly már néha csak azért mentem el Tapolcára, hogy lássak valaki fiatalt, de ott is a csupa-csupa nyugdíjas és babakocsis... Kibírom még egy évig, de nem értem, hogy miért nem érti meg senki a felnőttek közül, hogy nem fog hiányozni a Balaton - legalábbis egy ideig biztosan. Hiszen mit csinálhatok lent? Még csak az utca végében lakó nagymamámat sem látogathatom meg...
Szóval, ha választanom kéne a címben szereplő dolgok és a nyugdíjas találkozó között, akkor a címet választanám - ott legalább vannak barátaim, osztálytársaim. Szóval, ha valaki, esetleg úgy döntene, hogy meglátogat, akkor azt nagyon szívesen fogadom - bár csak az utca végében levő házban tudok bárkit is elszállásolni...
Az angol vizsgától (írásbeli) nem félek annyira, inkább csak a hallgatós-fogalmazós dologtól. A TZ-k nem sok vizet kavarnak, a kompetencia megint csak nem zavar (a matek kettes, a magyar négyes lesz) és még a R&J-től sem félek (ismerem annyira a történetet, hogy egy ötpontos feleletet megírjak belőle...)
Ami kiakaszt, hogy magyarból jövőhéten meg az utolsó héten is dolgozatot akar íratni a hülye tanár - én nekem meg akkor már a tököm is tele van, nem hogy még dolgozatot is írjak...
Megjelenik három könyv is a Könyvhéten, aminek helye már a betelt polcomon megvan. 1; 2; 3.
Annyira fáradt vagyok, hogy készítettem magamról egy csomó ritka szar képet xD Igen, néha megkérdezem magamtól, hogy normális vagyok-e. Senki se ijedjen meg, ezek csak az agymenéseim xD

2013. május 20.

суббота

A kedvenc napom: суббота vagyis "szubóta" (bár a valószínűsége, hogy ezt így is kell leírni elég kicsi, mindenesetre a naptárból ezt lehet kiolvasni) Ha ez tudod mit jelent, akkor tanultál oroszt.

Igen, mostanában nagyon rákaptam az orosz nyelvre - legfőképp a napokat tudnám leírni, kiejteni talán kettőt. Amiért is ez a "nap" címe, az egy naaaagyon egyszerű ok: az, az a nap, amikor semmire sem emlékszem és megnyugtató, hogy nincs suli. Tehát: szeretjük az oroszokat, és a hozzájuk közel élő hidegországokban nemzeteket. Igen, valahogy még nem sikerült rájönnöm, hogy az orosz és ukrán nyelv egész pontosan miben különbözik... 
Én idén akartam menni orosz nyelvre, de akkor egész nyáron be kellett volna pótolnom a lemaradtságomat és ha nem értem már az elején, akkor abból nem lesz semmi... Meg még tavaly év elején kacérkodtam a japán gondolatával, aztán pont lett másik szakköröm akkora. 
Szóval elég nekem a magyar, angol, német és délután-szülői orosz -> dalokat tudok xD

Ha már nyelv és angol, akkor: mégis mire használjuk a present perfect-et??? (Oké, dereng valami, de passiv szerkezetben kell betenni a mondatokat és fogalmam sincs hogyan fogjak neki...) Szóval, haladok, haladok. SZERDÁN angol írásbeli vizsgám van...

Ha már vizsga akkor dolgozatok és kompetencia: 
  • most szerdán: angol írásbeli-vizsga
  • most pénteken: irodalom ötpontos röpi a Rómeó és Júliából (bár még nem is vettük és még nem is ott tartunk...)
  • jövőhét szerda: kompetencia
  • jövőhét bármelyik nap: angol szóbeli-vizsga
Szóval, itt tartok, a teljes idegroncsság szélén... (ráadásul ilyen szó nincs is)
Valamint a "nem érdekel Ő" az sem halad valami fényesen, sőt...
Kínzás felsőfokon. Mindig amikor már lemondok Róla, akkor kiderül róla valami, új képet látok róla vagy egyszerűen valaki rákérdez, hogy mi van vele...

Most akarom a szombatom!

2013. május 19.

Díj a blognak

Először is nagyon köszönöm Boginak!


Feladatok:
1.Küldd tovább öt embernek!
2. Válaszolj a kérdésekre!
3. Mondj magadról nyolc dolgot!4. Kérdések a te díjazottjaidnak!

1. Akiknek küldöm:
Azoknak, akik megérdemlik!

2. Válaszok:

1. Mióta vezetsz blogot?
Öhm... 2009 óta.

2. Hány blogod van/volt eddig összesen?
Aktív blogjaim: 6
Összes blogom, ami eddig volt (és egyben van): 28..

3. Milyen kapcsolatban állsz az olvasóiddal?
Próbálok jó kapcsolatot ápolni velük - vannak, akiket így ismertem meg, azóta pedig voltuk együtt már mozizni is.

4. Mi az ami igazán meg tud fogni egy adott könyv vagy blog olvasása során?
Blog esetében mindig ránézek először - nem szeretem a csupa-párbeszéd fejezeteket.
Könyv esetében már kialakult a stílusom|ízlésem és azokat keresem - meg néha valami lightos, régi könyvet.
Amúgy a jó karakterek és a humor, ami igazán megfog.

5. Mi vitt rá a blogolásra?
A Twilight - igen, én még a régi Twilight-fanfices korszakból való vagyok. Meg az, hogy be akartam bizonyítani a magyartanáromnak, hogy szoktam olvasni és az olvasmányélmény beszámolóim nem egyesek (utána már minimum hármast kaptam).

6. Van kedvenc blogod?
Nincs. Mégpedig azért nincs, mert nagyon sok blogot követek és azok legtöbbje mind designilag, mind tartalmilag rendben vannak.

7. Van háziállatod?
Ja, egy nyúl, kinek neve Nuti.

8. Kedvenc város?

Trieste, nem kérdés. (Mondjuk szívesen megnézném még Ukrajnában a tengerparti városokat, és Kijevet).

3. 8 dolog rólam
1. Nagyon szeretnék boldog lenni - teljesen, vizsgák és TZ-k nélkül.
2. Szerintem nagyon cuki (szexi), ha valakinek van akcentusa.
3. Régóta szeretnék egy Akita Inu-t, és egy Husky-t - a kettőt vegyítve is elfogadnám.
4. Büszke vagyok arra, hogy jó vagyok informatikából.
5. Szeretem a sorozatokat.
6. Az Eurovízión általában másoknak drukkolok - tudom, hogy magyar vagyok, de néha vannak jobbak.
7. Szeretném körbejárni a világot - még a "Hidegországokat" is.
8. Szeretném, ha szeretne...

2013. május 16.

Wííí

Igen, most olyan hangulatban vagyok, bár nem tudnám megmondani, hogy egész pontosan miért. Mondjuk közreműködhet benne, hogy négyes lett az angol dolgozatom, ami azért nagy teljesítmény tekintve, hogy az első két feladatot nagyon elrontottam.
Aztán még ott van az informatika rejtélyes ötös, ami, ha a tényeket nézzük, akkor nem ötös - tekintve, hogy a jelentést máshogy csináltam és két pontot (ami az ötös határa volt) biztos elbuktam. Szóval a rejtélyes ötösöm szerintem örök rejtély marad.

2013. május 15.

If...

If we stay there on more day, maybe we'll got together...
(nem biztos, hogy ez így helyes)

Ez a tipikus angolra tanulás (bár a fordító először oroszra fordította le, hupsz -> aztán rájöttem, hogy ezt tanuljuk és a google éppen nem a barátom), amikor még nem vagyok eléggé fáradt és mégis fáradt vagyok. De gondoltam akkor tartsunk egy ilyen nemzetközi napot - ha már tegnap volt az Eurovízió egyik része, ahol állítólag elég sokan nagyon jók voltak és ezzel elkezdődött a nagy Eurovíziós drukk. Én sajnos lemaradtam az adásról, de biztos vagyok benne (mivel utána hallgattam), hogy tényleg megérdemelték azok, akik tovább jutottak. És én megint a hazám ellen leszek (ne kövezzetek meg, tudom, hogy ByeAlex...), mert például az orosz és ukrán dal is nagyon tetszett (haha, mondjuk tavaly is az oroszoknak szurkoltam, mert egyszerűen tetszett, hogy kiket küldtek ki).
Amúgy tényleg minden nagyon szuper - majd a döntőt fogom nézni Eurovízióból, mert engem inkább az szokott érdekelni - bár lehet, hogy a holnapit is megnézem, elvégre hazai a pályán. Bármennyire is szeretném, hogy tovább jussunk elég kevés esélyt látok rá, sajnos. Mondjuk mennyi pontot kapnánk?!
Igazából tervezem -  most már tényleg - befejezni a Végzetes Szerelem második fejezetét (bár a címe az csak munkacím, majd alakul valami...) és rájöttem, hogy talán visszatérek a gépeléshez. De, ha már írás akkor megint egy szösszeneten töröm a fejem, ami lehet, hogy a Numb után jön, vagy felejt...

I don't need "if", I love my life (and your name)

HALLGASD MEG
(és nézd)

2013. május 14.

Új órarend, megint

Azon kívül, hogy próbálok hozzá szokni a dolgokhoz - B. és ez az egész - talán az iskoláról tudnék mit írni. De az iskoláról így is elég sokszor írok, tehát mostanra visszatértem a leírom a napom és még pluszba valamit módszerhez.
Tehát, akkor: új tesitanárunk van, mert a régi elment - Olaszországba. Az senkinek sem tiszta, hogy mégis mennyi időre (év végig tuti nem lesz), de helyette Bori nénit kaptuk meg - bár nekem sok közöm a tesihez nincs...
Az egész napom béna "zsibbadásban" telt és valahogy sem a föci, sem a Csúcshatás című film nem segített - igen, a hideg időre való tekintettel a rajzlapok csak fenyegetésként kerültek be a terembe. Szóval, filmet néztünk.
Angolon a tanár kicsit utálhatott, de ez van - mindig nekem se lehet minden tökéletes... Nem volt kész egy része a rengeteg házinak, mondjuk kész volt, csak elveszett a füzetemben xD Szóval ToZó most éppen utál, vagy valami olyasmi - az is elképzelhető, hogy bántja, hogy nem futottam Diáknapon...
Megnéztem a Once évadzáróját és azon kívül, hogy az elején majdnem zokogógörcsöt kaptam, tetszett. Voltak benne vicces jelenetek is, bár inkább az ésszerűség és lezárás volt a cél. Igen, lezárás. Habár lesz harmadik évad, azért mégiscsak át kellett valahogy vezetni és (bár én ebbe teljesen belezavarodtam) volt értelme, amit csináltak. Szóval, most várom a harmadik évadot, várom éééés várom. (NEALLLLL <3 Rumbelle <3)

2013. május 13.

Nem unalmas napja Unatkozó gimnazisátnak

Egy kis mese este

Gondolom az első bejegyzésben leírt két mondat - miszerint én ezt itt naplóként fogom vezetni - mindenkit megvezetett. Igazából, ha kicsit több lenne az időm és nem lennék migrénre hajlamos akkor még talán sikerült is volna ez az egész, viszont ezen dolgok jelen vannak az életemben és nem tudok ellenük mit tenni.
Alapjában véve ez a blog a Sherlock Holmes-os napnál dugába dőlt - mármint ami az eredeti funkcióját tükrözte volna. Tehát ez egy ilyen kihívásos blog lett - persze szeretem untatni az embert az unalmas dolgaimmal, tehát ehhez hasonló kis akármicsodákkal is teletömtem a blogot. Igen, bűnös vagyok amiért csak ritkán jövök fel, de tényleg sokszor érzem úgy, hogy majd' meghalok.
Az ok, hogy Unatkozó gimnazista lett a neve, az ugyebár Liv Unatkozó egyetemistájából jött - meg hát azért én is felsőfokon tudom művelni ezt a rettentő érdekes dolgot. Szóval van ez.

Ma megírtam a csodálatos irodalom dolgozatot, amiben BENNE volt a figura etymologica - habár eredetileg én nem olyat írtam volna... Hm... kicseréltük a lapokat? Á, nem!
Aztán 15:00-tól meghaltam ECDL-en - a 7. kérdésnél feladtam a dolgot. Aztán valamilyen csoda folytán sikerült, yep! Szerintem én valami fantasztikusan hülye dolgot műveltem a vége felé (tudom, hogy volt még 2 percem és nem volt meg a 27 kérdés... aztán abban a két percben eljutottam a 34. kérdésig), de a lényeg, hogy sikerült.
És itt egy kép a kis alien-őzikémről, amit tegnap rajzoltam... A neve: Figura etymologica (az irodalom dolgozat hatására).

2013. május 12.

Tanulni vagy nem tanulni, ez itt a kérdés?

"Halálnak halálával halsz."

Fenti jelmondatnak fogalma miatt keltem fel hétkor, hétvégén. A nagyszerű és utánozhatatlan fogalom neve (vagy bármi is az): figura etymologica*. Ha mást nem is, ezt biztosan fogom tudni a holnapi irodalom TZ-ben. Szerencsémre mondhatom, hogy két gyönyörű szerzőről - akikről főleg kell tudni mindent ebben a témában - majdnem mindent tudok. Megjegyzem Dante nagy hatást gyakorolt rám közvetve (Karen Chance: Cassandra Palmer sorozat) és Villon is egy kedves fazon lett, miután róla kellett rejtvényt csinálnom az összefoglaló órára. 
A bajaim a fogalmakkal kezdődnek és a szerzőkkel végződnek. Sajnos gyér memóriám van és, ha még a fotografikus részt is nézzük: hatszázharminc kérdés mellé még 25 fogalom az nem jövedelmező. Igen, megközelítőleg hatszázharminc kérdést nézegettem át, hogy kellően felkészült legyek a holnapi ECDL vizsgámra - megjegyzem a többi részét eme vizsgának imádtam, ezt viszont figura etymologica-i jelmondatommal tudnám jellemezni (igen, az ott a bejegyzés tetején). 
Pedig nem mondhatnám, hogy 1; hülye lennék az informatikához. Viszont ez olyan nagyfokú elmélet, hogy én azt el nem tudom képzelni. Hálát adok az égnek, hogy volt informatika tanárom nyolcadikba végig azzal szívatott minket, hogy elméletet kérdezett - jó, ötödiktől kezdve azzal szívatott, meg a kettes számrendszerrel... 2; nem kaptam támogatást. Mostanában (haha, tavaly év végén mondták először) sokszor kapom meg azt a bűvös mondatot, hogy: "Neked majd csak az egyetemen lesznek bajaid, de csak azért, mert olyan könnyű lesz." -> szeretném, ha valaki elmagyarázná nekem, hogy miért lesz könnyű nekem az egyetem? xD
Ha már támogatás, akkor kis ösztönzés: "Tőled elvárjuk, hogy sikerüljön." Remélem mindenki teljes mértékben az én álláspontomon van, ami ezt takarja: "Na, b+ és ha megbukok, akkor már nem is vagyok jó? Akkor már csak vagyok?" Szóval, informatika területén szeretem, ha néha egy-két szóval megjegyzik, hogy jó vagyok - nem az EGOmnak, hanem a hitemnek kell.
Amúgy az informatika az egyetlen tantrágy (mármint tanulós tantárgy), ahová még a semminél is kevesebbet tanulok - mert az csak úgy jön. Azt egyáltalán, hogy lehet tanulni? Mert oké, hogy látod a gombokat fent, de akkor jobb esetben még olvasni is tudsz = el tudod olvasni, hogy az a gomb mit csinál. (Igen, a ne legyek tanár és a legyek tanár vitatkozik bennem, eléggé. Mindenesetre ECDL oktató nagyon szeretnék lenni.) Valószínűleg ezért is érzem hülyének magam, amikor megkérdezik tőlem, hogy az informatikára hogyan készülök... (Hazudni szoktam, hogy ösztönözzem a népet a tanulásra, de ez kegyes hazugság.)
De, hogy mennyit tanultam az ECDL-re, aztán kb. ennyi maradt meg bennem (bár nem hiszem, hogy teljesen helyes, de ezt szűrtem le belőle): minden periféria, amit be lehet dugni a számítógépbe. 
Szóval, akkor holnapra még át kell néznem az irodalmat, mert a hülye fogalmak és szerzők (da Todi és a bartai) fognak a sírba vinni. Haha, bár lehet, hogy a szerzőkhöz művet is kéne kapcsolni... 
Irány a metaforák, perifériák világa!

A figura etymologica legyen veletek!

Ez a gyönyörűséges fogalom ezentúl jelmondatom lesz, s a kis őzike akármicsodámnak, amit ma rajzoltam ez lesz a neve.

Készítsünk CD-t

A közös bennem, a húgomban, az édesapámban és az édesanyámban: a zene

Igen, mi egy ilyen zenekedvelő család vagyunk. A család egyik fele inkább rockosabbra vette a formát, míg a másik fele vegyesre. Igen ám, de mi azért egy család vagyunk és szeretjük a kedvenceinket hallani a rádióból - csak, hogy olyankor kell egy lista.
Édesanyám előszeretettel írja ki válogatásokba azokat a zenéket, amik az ő kedvencei (aztán győzünk a végére érni)... Persze, vannak olyan számok, amiket mi is kedvelünk, de azért néha jobb szeretnénk mást is hallgatni, mint Ákos, Zséda vagy éppen Mester Tamás. 
Édesapám a rock igen színvonalas vonalát próbálja hallgattatni velünk - bár ez inkább csak neki és húgomnak jó, én csak néhány számot szeretek. De azért kivételes gyereknapokon (ami nálunk egy hónapban négyszer van) azt hallgatjuk, amit apuci szeretne.
A húgom egy csapongó zenei stílussal nem mindig rendelkező személy. Oké, ezt csak azért mondom, mert a legutóbbi best nála a One Direction volt/van/lesz és én nem igazán szimpatizálok velük - de ez egyéni szoc. probléma. 
Én meg a mindenevők vagyok. Ha arról van szó, akkor ezredjére is meghallgatom a 1D albumjait - bár nem a legnagyobb kedvvel, de nyáron az unalomban pont jó szórakozni vele -, sőt még megveszem a legnagyobb ereklyéket is, a húgomnak. Azonban én inkább Pop irányzat felé hajlok, inkább.
Szerencsére - vagy balszerencsére - mostanában egyre több olyan zenét készítenek, amik tömeggyártmányok tetszenek mindenkinek a családban. És ma készítettünk, közösen, egy újabb válogatást - amire az Icona Pop - I Love It száma sajnos nem került fel...

The CD

1. Muse - Supremacy


2. Fall Out Boy - My Songs Know WhatYou Did In The Dark

3. Metallica - One

4. Calvin Harris - I Need Your Love ft. Ellie Goulding

5. Linkin Park - Castle of glass

6. Justin Timberlake - Mirrors

7. Ellie Goulding - Figure 8

8. Linkin Park - Numb

9. Avril Lavigne - Forgotten

10. Florence and The Machine - Spectrum

11. Scorpoins - Still Loving You

12. Demi Lovato - Heart Attack

13. Hurts - Silver Lining

14. Fall Out Boy - The Phoenix

15. Pink - Just Give Me A Reason ft. Nate Ruess

16. Scorpions - Coming home

2013. május 9.

30 napos személyes kihívás

11. nap: Mi a kedvenc idézeted?

Kedvenc idézetem? Az nincs, vagyis az a három biztosan, ami kint van a fejlécen és oldalt :)
Azért nincsen kiemelt kedvencem, mert általában keresgetni szoktam ilyeneket és akkor ami megtetszik... :)

2013. május 8.

30 napos személyes kihívás

10. nap: Ha egész életedben csak egy ételen és egy italon élhetnél, mik lennének azok?

Hát erre nem könnyű válaszolni, mert hús és édesség mániás vagyok és csak egy kaját mondhatok... legyen a palacsinta. Mert azt lehet édesen és sósan is enni (hortobágyi) :D
Italnak az ásványvizet mondanám - szigorúan buborékos, hűtött. De, ha valami löttyöt kell mondanom, akkor Coca-Cola :)

2013. május 7.

30 napos személyes kihívás

9. nap: Apró zavaró dolgok másokban

Talán az, hogy néha elérhetetlenek. Hogy ezt hogyan értem? Hát például, hogy alig tartjuk a kapcsolatot - vagy azért, mert nem ismerjük egymást annyira, vagy mert elfelejtjük egymást.
Valamint, hogy néha nem figyelnek rám - oké, néha talán túl sok vagyok, de ha beszélek valamiről valakinek, akkor arra számítok, hogy megért és ha tanácsot nem is ad, de meghallgat. 
Amúgy mindig megpróbálok olyan barátokkal körbevenni magamat, akik meghallgatnak és elfogadnak :)

2013. május 6.

#Tipikus

Úgy döntöttem, hogy rövid okkifejtéseimet megosztom a nagyközönséggel - ami kicsi - és így talán nekem is sikerül rájönnöm a dolgok nyitjára. Első témának azért ezt választottam, mert most ez jutott eszembe - meg így egy kicsit meg is lehet érteni, hogy milyen vagyok :D

Tipikus

Tipikusan kicsit-zárt: Nekem azt szokták mondani, hogy ne én kezdeményezzek, mert az a fiúk dolga. Tehát egy nagyon szép burokba kerültem, ami olyan érzés, mintha soha nem tudnék belőle kikerülni. És igazából nem igazán zavart a dolog, mármint, hogy én nekem csak élnem kell - kiskoromban mindenki azt mondta, hogy milyen szép kislány vagyok. Aztán felnőttem és igazából nem mindig vagyok kibékülve magammal - őszintén: Ki van mindig kibékülve magával? Szóval én nem vagyok az a kezdeményező típus - volt egy barátom, aki úgy tudta meg, hogy tetszik nekem, hogy a barátnőm elmondta neki... Szóval ez vagyok én, egy részben - persze, ha valakit jobban ismerek, akkor azzal már nyitottabb vagyok.
Tipikusan romantikus: Öhm, ja. Valószínűleg a rengeteg szerelmes regény olvasása után és amerikai sorozat|film nézése után talán túlságosan is vártam a mesebeli hercegre. Azt azért hozzátenném, hogy a Disney mesés első látásra szerelem dologban nem igazán hiszek, de azért az első látásra vonzódásban igen - a különbséget nem bírnám megfogalmazni, főleg nem az esetemben, de ez két különböző dolog. Szóval én olyan romantikus személyiség vagyok.
Tipikusan igazságtalanság|hazugság gyűlölő: Nem mondanám, hogy én sosem hazudtam - bár ezek inkább kegyes hazugságok voltak - és, hogy nem voltam igazságtalan, de nem szeretem, ha ezt velem, a családommal vagy barátaimmal szemben alkalmazzák. Szóval ehhez megvan a szemem-fülem és néha nem sikerül lenyelnem - akkor viszont borzalmas leszek.
Tipikusan mosolygós, sokat beszélő: Volt egy korszakom, amikor nagyon sokat sírtam - ennek ahhoz volt köze, hogy a nyarakat mindig a nagyszüleimmel töltöttem és egyáltalán nem élveztem, sajnos még most is le kell mennem. Azért nem kedveltem a balatoni nyarakat, mert ott nincs a korosztályomhoz tartozó személye és a nagyszüleim kétévesként kezelnek - ami azért tizenhét évesen nem ideális. Aztán amikor tavaly középiskolába mentem úgy éreztem, hogy itt a remek alkalom az újrakezdésre - rengeteget mosolyogtam és ez meg is tette a hatását. Persze a visszahúzódó énemet arrébb toltam és megpróbáltam átlagos lenni - rettentő sokat tudok néha beszélni (ha zavarban vagyok, ha zavar valami...) és akkor hadarok is.
Tipikusan különc: Azt tartják, hogy az olvasó lányok a legjobbak, azokat kell keresni -, de a legjobbak azok a lányok, akik írnak is. És én mindkettőt csinálom, ezért viszont különcnek érzem magam. Ráadásul én inkább a számítógépek világában érzem magam jobban, de ugyanakkor túrázni is nagyon szeretek... És nekem a pasiideálom is "vicces", és nem osztom meg xD
Tipikusan jó barát(?): Állítólag jó barát vagyok - bár én néha idegesítőnek érzem magam. Néha annyit tudok lovagolni valamin, hogy az már engem is megrémiszt. De amúgy, ha a hibáimat is elfogadják, akkor jó barát vagyok - tudok hallgatni és néha még tanácsot is tudok adni (csak a saját életemben vagyok ennyire mamlasz).
Tehát valami ilyesmi lennék én :)

30 napos személyes kihívás

8. nap: Három dolog, amit el szeretnél mondani különböző embereknek

Hát, ez nehéz, mert nem jut eszembe senki, akinek különösebben mondanék valamit.
  • Mesinek, hogy visszaadom a dobozát, csak találkozzunk.
  • B.-nek, hogy tetszik nekem.
  • Boginak, hogy a Twistert egyszer visszaadhatná!

2013. május 5.

30 napos személyes kihívás

7. nap: Szoktál olvasni? Mik a kedvenc könyveid?

Öhm, rengeteget olvasok - leginkább fanatsy-t és romantikus regényeket. Hosszú lenne itt felsorolni a kedvenc könyveimet inkább adok egy linket, ahol meg lehet nézni őket ITT. Amúgy próbálok a változatosságra törekedni azzal, hogy magyarokat és külföldieket is olvasok, de néha kicsit elhúzok a külföldi szerzőkkel. 

30 napos személyes kihívás

6. nap: Melyik együttes vagy zenész a legfontosabb a számodra?

Linkin Park, Florence and the Machine és Within Temptation. Nem tudnám megmondani miért ők, de ők azok. Szeretem a zenéjüket és a zeneszövegeiket, meg az embereket is, akik a banda tagjai.

30 napos személyes kihívás

5. nap: Öt hely amit meg akarsz látogatni

1) Olaszország
Igaz most voltam ott, de nagyon szívesen visszamennék. Legfőképpen a Miramare-kastélyt szeretném újra megnézni, meg arrafelé körülnézni. Persze a többi hely is csábít, mondjuk Róma. Velence csak akkor jöhet újra, ha rá tudom magam venni, hogy tömegek között legyek.

2) Egyesült királyság
Engem nagyon érdekel Anglia, Skócia - mint Harry Potter rajongó alap, hogy el akarok oda jutni. Meg hát annyit mesélnek róla, hogy érdekel mitől olyan érdekes.

3) Írország
Ha már az Egyesült királyságba eljutottam, akkor biztos átugrok Írországba. Szeretném megismerni :)

4) Franciaország
Párizsba ki nem akar eljutni?! Én mindenképpen, mondjuk én Franciaországba amúgy is el szeretnék jutni - nem muszáj nekem látni az Eiffel-tornyot. 

5) Svájc
Mert arrafelé laknak a rokonok és illendő lenne ellátogatni oda.

+) Világ körüli út benne:
  1. Ausztria
  2. Svájc
  3. Franciaország
  4. Belgium
  5. Németország
  6. Dánia
  7. Svédország
  8. Finnország
  9. Oroszország
  10. Ukrajna
  11. Románia
  12. Bulgária
  13. Görögország
  14. Olaszország

30 napos személyes kihívás

4. nap: A Tumblr Blogger neved jelentése

Nagyon egyszerű kérdés - először is a teljes névvel kezdeném.
Stella L. Brandy, azaz Stella Libricica Brandy -> így már nem is olyan nagy talány. És akkor most bontsuk kettő - illetőleg három felé.
Libricica = a plázacicából önállósult, ugyanis plázáni utálok, viszont olvasni imádok.
Stella = Stella Artois nevezetű sör első tagja után - pedig nem is szeretem a sört... xD
Brandy = magyarra fordítva pálinka - és azt sem kedvelem annyira xD

30 napos személyes kihívás

3. nap: Írd le egy napodat nagy részletességgel

/Hétköznap/
Felkelek 6:30 és 6:45 között és elkezdek élni - nagyjából 7:00-ig tart, addig, amíg kiérünk a Bökényföldire, ahonnan gyalog felsétálunk A.-val a suliig - ez egy olyan 10 perc. A becsöngetésig beszélgetünk és köszönünk az érkezőknek.
A 45 perces órák után - ami általában 6 vagy 7 darab - elindulunk haza, gyalog. Újabb tíz perc séta után elérünk a buszmegállóig és onnan A. elmegy haza én pedig várom a buszom - ami nagy általánosságban késik.
Miután a busz megérkezett és felment három megállót leszállok és begyalogolok az utcánkba - olyan 10 perc séta, megint. Otthon ledobom a cuccom, bekapcsolom a gépem és megnézem mi a kaja. Ha nem tudom mi, akkor felhívom anyát, aki aztán jó harminc perc múlva hív vissza - addig felviszem a táskám, teljesen beizzítom a gépem.
Ebéd után kicsit gépezek - nagyjából 21:00-ig - persze időközben megérkezik a család többi tagja is. Valamikor 21:00-kor vacsizok, aztán felmegyek és bepakolok másnapra - meg megírom a házikat. Ezek után lefekszem az ágyba és olvasok - úgy másnapig.

Olaszország

Szőke herceg autóbuszon és az Ádidzse folyó


Day 1

6:00 - kor elindultunk. Volt történelem, föci és irodalom óra is. Aztán kiderült, hogy lesz egy fogalamzás verseny is - amit Katica folyamatosan dolgozatnak nevezett. Láttuk a Sió-csatornát és a Völgyhídról a Balatont is (az idegenvezetőnk, Tamás, nem idegen terepen is rettentő sokat dumált.
8:20-kor megálltunk egy benzinkútnál, ahol mindenki mosdóba ment és fagyit vett. Én meg természetesen felfigyeltem Boriszra, akinek akkor még nem tudtam a nevét.
9:18-kor átléptük a határt. Láttuk Szlovénia és a Mura folyó szépségeit.
12:16-kor megálltunk Ljubljana-ban, ahol a kicsik elmehettek a játszótérre, a nagyok pedig várták, hogy mikor folytatjuk az utunkat.
13:45-kor elkezdtük nézni a Harry Potter /2-őt. És 30 °C volt árnyékban... megyünk a tengerbe!
14:34-kor átléptük Olaszország határát. 
18:00-kor megérkeztünk a szállásra, Rosolina Mare-ba. Keringtünk egy kicsit, mert fogalmunk sem volt, hogy hol az apartmanunk. Aztán felhívtuk a kulcsos embert és ő elirányított bennünket. Hárman kaptunk egy házat, aztán még lejött R. nagyija.

Kaja: Hamburger + sült krumpli. Jó volt, de a salátát R.-nek adtam.
Este: Sétáltunk a tengerparton - vak sötétben semmit sem lehetett látni. Ettem valamilyen fagyit - hogy milyen volt azt nem tudom...
Utas társaink:
Nem voltak rosszak, csak a fiú, aki mögöttem ült az odafele úton folyamatosan mondta, hogy mit lát (völgy, bozót, fa...) ráadásul a fülembe kiabálva. A felnőttek normálisak voltak, a kicsik aranyosak - bár a mögöttem ülő fiúnak az öccse idegesítő - és a nyolcadikosokkal sem volt probléma. Igaz, a nyolcadikosok két lányból és két fiúból állt... A két fiú közül B. *.* olyan személy lett, akit figyeltem - és elvben ő is figyelt engem a hajón, vagy éppen a visszafele úton, amikor majdnem mögénk ültek (ki tudja, hogy hová akartak...) Az idegenvezetőink érdekesek voltak - Tamás rettentő sokat dumált, Katica meg gasztronómiai dolgokkal tömte a fejünk. A sofőrök meg... :)
Amúgy rólam mindenki azt mondta, hogy milyen kis mosolygós vagyok :) De hát nem tudtam mit csinálni :D

Day 2

8:15-kor találkozunk a busznál, San Marino volt az úti cél - állítólag gyönyörű.
11:20-kor érkeztünk San Marino-ba. Nem mondhatnám, hogy sokat láttunk belőle, uyganis először a köd aztán pedig az eső akadályozott minket.  Eláztunk nem kicsit, nagyon! Tehát mindenki szerzett magának egy pólót, esőkabátot vagy esernyőt.
13:40-kor már Rimini-ben voltunk, ahol néhányan leszálltak, hogy megnézzék a Rubikon folyót és megismerkedhessenek bővebben Julius Caesarral - én is köztük voltam, bár én egészen más okból kifolyólag. Itt vettünk A.-nak ajándékot és így lecsábítottuk a B.-P- párost (Borisz-Patick).

Kaja: Pizza. Nekem ízlett, mert én szeretem a vékony tésztájú pizzát, és az a sonka iszonyú finom volt. És a nyolcadikos lányok helyett B. és P. evett - ott ültek közel... :)
Este: Még kaja előtt lementünk és kipróbáltuk a tenger - csak úgy lábbal. 
Apartman:
Hát, kint melegebb volt, mint bent. Viszont volt nagy szoba és konyha és hűtő :D Igazából ez egy nyári lak, meg Olaszországban általában nem ilyen az idő... :) Viszont legalább volt értelme hálózsákot vinni :) 

Day 3

7:45-kor, amikor felkeltünk olyan köd volt, hogy még a buszt sem láttuk. Tehát így volt érdekes kezdés a velencei úthoz. Mindenesetre épen eljutottunk a hajóhoz, ahol már vártak ránk - de hát egy hatalmas busszal nem lehet minden hajtűkanyart bevenni :D
Nem kérdés, ez volt az egyik legjobb nap. Annyira szép volt Velence meg Murano-sziget és a Szent György-sziget, hogy az előző esti San Marino-i kirándulás csak vicc volt xD 
Murano-szigeten láttuk, hogyan készítik a vázát és a lovacskát üvegből, aztán vettem anyunak üvegtollat tintával :)
Amúgy a hajóúton állítólag - R. szerint - B. engem nézett, én meg csak álmodozom...

Kaja: Tengeri csirke. Borzalmas volt xD Nem tudtuk eldönteni, hogy csirkét vagy halat eszünk, aztán megkérdeztünk a pincérnőt, hogy melyik is azt mondta, hogy csirke. Ezek után B. is megkérdezte xD
Este: Kaja előtt bevásároltunk és csapatosan lementünk a tengerhez. R., N. és Én elmentünk vásárolgatni, viszont például B. és P. alapból úgy állt hozzá, hogy bemennek - elméletileg ezzel nem is lett volna probléma, hiszen ők nem vacsorázósok voltak, viszont a két nyolcadikos lánnyal helyet cseréltek, tehát nekik még vissza is kellett menniük az apartmanba, hogy átöltözzenek. 
Hajózás:
Hát, mint már említettem odaúton nem egyedül utaztunk, hanem pár francia turistával - na meg a kétellyel, hogy B. kit nézett. Aztán Velencétől visszafele már mienk volt az egész hajó. Fel is mentünk és onnan néztünk ki - bár a szél annyira fújt, hogy csak széllel szemben volt érdemes leülni. De amikor már a kikötőhöz közel voltunk, akkor eszeveszettül fújt a szél, tehát mindenki lement xD
Amúgy amikor volt egy-egy nagyobb hullám, akkor a hajó orrában ülő gyerekeket ellepte a víz - voltak, akik direkt ezért ültek oda.

Day 4

Nem is gondoltam volna, hogy az utolsó nap lesz a legszebb, meg mondhatni a legjobb. Nem azért ez volt a legjobb, mert valami világmegváltós dolog történt - hacsak B. teljes nevének kiderítése nm az volt -, hanem mert a Miramare kastély és a környéke gyönyörű volt. És sütött a nap, mi meg hosszúnadrágban... - persze voltak olyanok, akik jó időhöz öltöztek.
Reggel lementünk egy tíz percre a parthoz, mert annyira szépen sütött a nap, hogy muszáj volt megnéznünk úgy is a tengert - na, meg el is akartunk búcsúzni. Aztán, hogy a buszon mire volt jó az a rendezkedés azt én nem tudom - mindenesetre van egy sejtésem, hogy nem egészen úgy sikerült a csere, ahogy azt eredetileg eltervezték.

Összegzés

Nagyon jó volt, bár San Marino-ból alig láttunk valami - értsd: semmit sem. Viszont szereztem "Ván dájreksönös" pólót a húgomnak és előbb mentünk Riminibe. Rimini szép volt, bár a vizes ruhák és cipők - valamint az esőkabát felvonulás - nagyon furcsa érzés volt xD
Velence tömve volt, de nagyon szép - bár az összes árnyékos hely helyett a legnaposabbakon álltunk meg. Aztán Murano-sziget nagyon szép volt, bár többen többet vártak tőle, de szerintem pont illett ahhoz, amit tudtunk róla: üveggyártás.
A Miramare kastély és az utolsó nap volt a leggyönyörűbb, legnaposabb. Ott a tengerpartra nem tudtunk lemenni, de láttuk a gyönyörű kertet - bár egy részét hagyták kiszáradni.
Nagyon jó volt, örülök, hogy elmehettem!
Jövőre vajon megyek Horvátországba?

Mi is az a "szőke herceg autóbuszon"? Hát az egy személy, aki nagyon helyes és kb. nyolcszor megemlítettem ebben a fogalmazásban, sőt még kép is van róla xD


Ádidzse! (A folyó, amit mindenki tud)