2013. augusztus 29.

Haj-jaj

Szóval, holnap koránkelés lesz a vége... megyünk a fodrászhoz. Vagyis helyesebben a fodrász jön értünk - ugyanis útba esünk és így elvisz a Banyába. Szóval, holnap frizuraváltoztatás lesz és a kezdeti én-nem-vágatokból az lesz, hogy én-vágatok. Arról, hogy kb. milyenre vágatom, tudok képet mutatni, de, hogy milyen színezéseken fog keresztülmenni, azt rábízom a fodrászra.


Ez a terv már az első komolyabb vágásnál felmerült, de anyu nem akarta, hogy frufrum legyen - most viszont levágathatom, mert azzal érveltem, hogy ezzel őt erősítem. Ugyanis anyu meg akarja növeszteni a frufruját, de eddig nem sikerült neki.
Szóval, mit szóltok hozzá?

2013. augusztus 23.

Anyu szabadságon - Day01

Okmányiroda, Aréna, Meki, Árkád, Meki, Ebéd, Alvás, Bones, Süti

A mai nap elég korán elkezdődött, aztán folytatódott egy kellemes várakozásteli Okmányirodával, és végül kétszer voltunk Mekibe. A nap többi része kicsiny családomnak tagonként változott - azért abban mind egyetértettünk, hogy korán kellett kelni.

2013. augusztus 20.

Imádok itthon lenni...

Haza akartam jönni, na de ez már sok! Nem hiszem el, hogy minden törekvésem, hogy ne legyen veszekedés képes veszekedést szítani. Mégis miért kel az én édesanyámnak mindent kiforgatnia és komplett idiótának beállítania? 

Unatkozó Gimnazista és az egyre több személyesblog

Nem is tudom, hogy történhetett, de mostanság egyre többször bukkanok rá személyes blogokra - na, nem zavar, hiszen nem az enyém volt az első és szerintem jók az ilyen blogok, csak... Miért van az, hogy én még akár érdekes témákat is feszegethetek, magamról mesélhetek és még sincs 50 rendszeres olvasóm (na, nem mintha most bloggerre fel tudnának jelentkezni, hiszen az a hülye link állandóan elromlott, van helyette bloglovin) vagy kismillió díjam. De akkor miért zavarnak?

2013. augusztus 19.

2013. augusztus 17.

Hátterek

Hello!

  • Most egy olyan bejegyzéssel jövök, amilyen már rég volt. Szerkesztettem egy képet, aztán azt átszerkesztettem FB-borítóképre és telefonháttérre. Valamint még előtte szerkesztettem egy másik képet. Témáját tekintve Bones (Dr. Csont) mindkettő - sőt, Carastoo/Camastoo shipben történt az alkotás.
  • Valamint szeretném bejelenteni, hogy készülök egy "Ismerd meg a Bones sorozatot" című bejegyzéssel, csak még folyamatosan bővítem. Azaz, valamikor szeptemberben lehet rá számítani :)
  • A 30 napos kihívások közül most a Bones-osat viszem, annál is hozom nemsokára a következő részt. Mondjuk egy két napot összevonva, mert lemaradtam.

2013. augusztus 13.

L A S T * W E E K

Mint minden normális ember - akinek lehetősége van a Balaton partján nyaralni - néha kimegyek a napra és, ha nem a nagyszülőkről van szó, akkor a vízhez is. Mert én egyszerűen utálok lemenni a mamával a partra, mert a lehető legcikibb dolgokat tudja művelni...
Elkezdődött az utolsó hét...
Szóval, most a szembe szomszédnál vendégek vannak, akik nagyon  jó fejek - K. angoltanár; L. pedig nem tudom mi. Szóval, tegnap lementünk velük a partra és ott töltöttük a napot - remek volt, mert mindenfélét csináltunk. Tollasoztunk a röplabda pályán, a legnagyobb melegben; a vízben próbáltunk macskázás után bal kézzel dobálni és játszottunk üveggolyókkal is. Szóval remek volt.
Leégett az arcom, a vállam és a hátam felső része - ami nem zavar annyira, mert általában ez történik, de utána szép barna leszek... Szóval, most már színem is van. :)

Elromlott a fülhallgatóm. Pedig direkt leragasztottuk apuval, hogy ne törjön meg - kudarcba fulladt a próbálkozásunk. Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen gyorsan tönkremennek ezek a vackok - nálam meg aztán minden gyorsabban megy tönkre... (lsd: pendrive-ok, egerek, fülhallgatók)
Nem baj, csak egy kicsit zavar, hogy vagy antennásat kell játszanom, vagy fél füllel hallgatni a zenét - meg aztán, hogy a nagyszüleim így korlátlanul dumálhatnak hozzám és még hallom is őket. Szóval, otthon nehéz lesz Bones-t nézni.

Valahol a piszkozatok között van két bejegyzés. 
Az egyik marha hosszú lesz (és mivel nem tudom hogy, hogyan lehet hiperhivatkozást betenni a bejegyzés végére "Tovább -> aztán az egész bejegyzésre ugrik", hogy naaaaaagyon hosszú lesz), de remélem néhányan azért majd elolvassák és happy-k lesznek tőle. /Bones-os bejegyzés lesz./
A másik pedig egy bejegyzés néhány háttérképről (számszerint 2-ről), amik szintén Bones témában készültek, de az unatkozásom határtalan volt.

Miért várom, hogy otthon legyek?
Mert akkor nézhetek Bones-t és írhatok. Mert ott lesznek a szüleim és a könyveim. Mert a barátaimmal elmehetek ide-oda. Mert talán elmehetek az Árnyvadászos mozizásra. Mert kíváncsi vagyok a konyhánkra. Mert már hiányzik az apu és köztem lefolytatott beszélgetések.

2013. augusztus 7.

B E T E G S É G és I want to go home

Van az, hogy megfázunk - általában télen, de én vagyok olyan szerencsés, hogy mindezt nyáron teljesítsem. Persze, egy hét halál-élmény után remekül folytatom a vakációt, viszont az a hét katasztrófa. Tegyük hozzá, hogy egy kis lakásban, nagy meleg közepette (a legnagyobb kánikulában, naná) ez a teljesítmény még tőlem is hihetetlen volt.
Na, de kezdjük az elején!
1; Zsike néni nagyon köhögött (jó, ez nála annyira nem nagy újdonság), de emellett még meg is fázott. Ez szépen elterjedt a vízben és kiderült a baj neve: bronchitis.
2; Papa szintén megfázásos-bronchitis-es dologba lábalt bele.
3; Anyu valakitől elkpata a bronchitis-t, ami elég kellemetlen lett, tekintve, hogy csak egy hetet lehetett lent és akkor is el lett tiltva a víztől.
4; Én megfáztam - persze, mikor anyuék elmentek.
5; Mama is köhög és fújja az orrát - lehet, hogy neki van igazán köze a vírushoz (tekintve, hogy ő már nyár elején is fújta az orrát allergia gyanánt.)
6; Húgica belázasodott.

Akárhogy is, nekem felettébb gyanús, hogy az egész családon átment... talán mert MINDENKI EGY HELYEN VAN, mert annyira kicsi ez a rohadt ház, hogy nagyon még csak elkülönülni se tudunk=fertőzés, oh yea.
És, hogy miért nem jó nyáron, a nagyszülőkkel betegnek lenni?
1: Mert a Mama mindig jobban tudja.
2: Mert a Mama szerint le kell menni a vízbe, hiszen az jót tesz. (Mert már nem hideg / én pocsolyába nem olyan szívesen megyek/ és jót tesz /ezt meg kötve hiszem, tekintve a megfázásomnak/)
3: Mert a Papa mindent jobban tud.
4: Mert nincsenek itt a Szülők és így a kisebb gyermek anyabőr-illat hiányzik - a Nagyszülők szerint viszont nem kell sírni... (Végülis a láztól mindenhez olyan nagy kedvünk van, tééényleg.)

Én szerencsére csak megfáztam, de, hogy holnap én nem megyek el az orvoshoz az is biztos. Még képes lenne engem is megvizsgálni (és ő tuti megmondaná, hogy középfülgyulladásom van -> amit a fenti orvosok ugyebár nem kezelnek, mert én nem tudhatom mi bajom).

Szóval, mit tegyen az ember, ha még "gyerek", de idegesíti a nagyszülők hülye viselkedése.

Haza akarok menni

Elég finnyás vagyok -, bár már kevésbé mint életem eddigi részeiben. Tudom mit szeretek enni és mikor, tudom, hogy mihez vagyok szokva. Sőt, azt is tudom, hogy reggelizni akkor sem tudok, ha nagyon szépen néznek rám. Valamint azt is, hogy el-nem-mosogatott-tányérban nem szeretek enni. Emellett nem szeretem, ha tömnek. Nem szeretem a bogaras kajákat. -> A papa próbál mosogatni, de nem megy neki. Viszont, ha én elkezdem kapargatni a tányérom, akkor a mama rám szól, hogy mosogassak akkor én. És a mama töm minket - de szó szerint azt tenné, ha még mindig pisisek lennénk. Tejbegrízt sem azért nem főzök már, mert nem szeretem, hanem mert itt (Balaton) túl sokszor kellett bogaras grízből csinálnom.

Nem igazán bírom, ha megmondják nekem mit csináljak. Lássuk be, azért vagyok már annyira nagy és önálló, hogy tudjam mi a jó nekem. Valamint azt sem szeretem, ha írás/FB-ozás vagy bármi egyéb közben beletolják az arcokat a monitoromba.-> A papa rendszerint mondja, hogy még egyek és, hogy mit csináljak... A papa viszont állandóan belenéz a monitorba és figyel...

Habár társasági lény vagyok, azért én is szeretem a magányt, néha. Mondjuk, amikor írnék - na, akkor nem kéne velem szembe leülni beszélgetni, mert garantáltan nem leszek kedves.
Nem azért nem megyek a Balatonba fürödni, mert nem szeretek, hanem azért mert nagyon kínos, amikor két 60 év fölötti mamával megyünk (mert mama Zsike nénivel megy...) és aztán a mama leéget, mindenki előtt. Szóval, inkább kihagyom azokat az élményeket.

2013. augusztus 4.

30 Day Bones Challenge ~ Day 03

30 Day BONES Challenge ~ Day 3
Your favourite squintern




Arastoo Vaziri és Vincent Nigel-Murray, mert ők ketten fogtak meg a legjobban.
***
Vincent azért fogott, mert folyamatosan érdekességeket mondott és ezzel hasonlított Brennan-ra és mégsem idegesített – nem úgy, mint a többieket. Vincent egy különc srác volt, akit lehetetlen volt nem szeretni. Mindemellett remek barát és gyakornok is volt. 
Egy érdekes tény, amit, mint könyvmoly osztok meg











************************************************************************************************


Arastoo a másik olyan személy, aki megfogott a stílusával. Imádtam, amikor ál-akcentussal beszélt és minden órában elment imádkozni. Persze, nagyon vicces volt és romantikus. Nem is kérdés, hogy nagyon szeretném, ha a kilencedik évadban/tól állandó szereplő lenne.
Másik fordításban:
I worship love, not like in the writings

My love, my only faith, her slightest discomfort ruins my root and my belief
I’m in heaven when I’m with you from now on
Right now, right here, with you, my love

2013. augusztus 3.

30 Day Bones Challenge ~ Day 02

30 Day BONES Challenge ~ Day 2
Your least favorite character


Igazából nem meglepő, ha azt mondom, hogy nincs olyan szereplő, akit ne szeretnék. Ugyanis szeretem a kis csapatot! Nem tudnék olyat mondani, aki idegesít vagy nem illik bele a képbe - mindenki úgy jó, ahogy van. Tehát az álláspontom:
I love

2013. augusztus 2.

Visszatértem, de csak ide + 30 Day Bones Challenge ~ Day 01

Igen, jól láthatjátok, az augusztus beköszöntével újra itt vagyok. Ez köszönhető a net visszatértének is - többek között. De egyelőre csak itt tértem vissza (mindenhova máshova csak amikor már Pesten leszek), mert úgy érzem mesélnem kell.
Bones mániám kiteljesedett és azt kell mondjam: John Francis Daley is awesome. Ezért is döntöttem úgy, hogy rá hennáztatom a kezemre a "Sweets" szócskát, azért ezt, mert a fordításban ez annyit tesz "édességek" és édességmániásként szerintem nem meglepő.
Kettős jelentés, de mégiscsak...
Hogy mi a tervem ezzel a hennával? Tetkó. Azért szeretnék tetoválást, mert... egyszerűen vonz. Habár sokan ellenzik, hogy magamra varrassak bármit is "Mi lesz majd öregként?". Viszont szerintem ez nem igen fog változni, örökké a csokik és cukorkák rabja lettem - egyszóval van értelme. Viszont rettentően félek a tűktől és attól, hogy fájni fog, ezért keresem a legjobb helyet neki (vagy a vállamhoz, vagy a csuklómra szeretném).

30 Day BONES Challenge ~ Day 1
Your favorite character


Szerintem a fentiekből már elég egyértelmű, hogy a kedvencem Dr. Lancelot Sweets. Az ok prózaian egyszerű: kedves, néha egy kicsit crazy és nagyon jó szövegei vannak. Imádom amikor Hodgins-Sweets vagy Booth/Bones-Sweets jelenet van.