Mindjárt szünet!
Hát, mit is mondhatnék? Ma reggel a 14. könyvet kezdtem el március hónapban, ami azért elég nagy teljesítmény - előre pótlom a május elejei dolgokat. És egy csomó kritikát feltettem a Kritikus Szemmel-re - egyet meg most írok.
Rávettem drága édesapámat, hogy csináljon tejbegrízt. Tegnap én csináltam pudingot és aztán még hülye táblázatot is szerkesztettem neki! Erre ő azt mondja nekem [miért nem csinál tejbegrízt], hogy "mert én azt mondtam" - természetesen kitalálta, hogy ma is kell táblázatot szerkesztenem, amire lazán rávágtam az ő mondatát. Tehát így állunk.
Tegnap - vagy tegnap előtt - elkezdtem újra írni, annyira, de annyira örülök neki - bár most inkább a fogalmazást kéne írnom... Mindegy!
És tegnap megterveztem, hogy a Marsra megyek és a Cs. hozza a fűmagot (ő mondta!) és aztán csinálunk levegőt meg minden :D Tehát most várom, hogy A. barátnőm kiderítse, hogy mit gondol rólam - istenem, hogy ez mennyire gyerekes és hihetetlen... Mindenesetre az egész dolog úgy lesz beállítva, mintha én nem tudnék róla, hogy A. megkérdezi Cs.-t, hogy mit gondol rólam - egyszóval én csak egy kicsit égek... Viszont, ha jól megy a dolog, akkor Cs. elhív - legalábbis A. ezt fogja neki javasolni mondván én csak erre várok.
Jaj, most nem is tudom mit csináljak... a kemény két napos (!) tavaszi szünetemből egy napot a hülye művelődéstörténeti versenyes csapatommal kell töltenem és útinaplót, valamint helyeket felfedezni és a többi. Aztán ugyebár még ott van a fogalmazás is, amit meg kéne írni - meg a borítókép... És csak ezek után tudok majd írni valami olyat, ami az enyém.
Szóval itt tartok most: két napos lesz a szünetem, esténként olvasok és írni is akarok. De sosem azt írom, amit kéne, vagy amit eltervezek... Viszont végre neki akarom szentelni az életem a VSz-nek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése