... I S K O L Á R Ó L
(iskolai életről)
Gyors bevezetés
Iskolám becses nevének – használt – része Corvin. Parkos
környékkel és nagy udvarral rendelkezik, valamint egy melléképülettel. Kívülről
az épület kicsinek tűnhet, azonban belül (a szűk folyósok ellenére) elég nagy.
Az osztályközösségek általában második évre úgy változnak,
hogy az a túlélésre alkalmassá teszi őket.
Amúgy a tanárokkal sincs különösebb probléma, de róluk bővebben ITT
lehet olvasni.
Jók
1.
Minden teremben van számítógép és
projektor: ez egy nagy előny, mert így lehetőségünk nyílik
prezentációkat készíteni, vagy éppen a tanulmányi kirándulásokon készített
képeket nézegetni. Ez nagyban segíti a tanárok munkáját is, hiszen néhányuk
kihasználja a technikát és ppt-vel kíséri
a tananyagot.
2.
A tanárok legtöbbje próbál jó
viszonyba lenni a tanulókkal: a legtöbb tanárra tényleg elmondható ez,
bár, hogy milyen mértékben az eléggé változó. Ezekről a tanárokról elmondható,
hogy akár teljesen hétköznapi dolgokról is képesek beszélgetni; vagy érzelmeket
fejeznek ki, hangosan kimondva (pl.: szeretlek - csak mert nem jutott eszébe, amit eredetileg mondai akart; vagy, hogy barátok vagyunk).
3.
Az osztályközösségek összetartóak:
ezt tapasztalatból mondom. A mi osztályunk – mondjuk úgy – nem éppen az az
osztály, akiről néhány esetben példát kéne venni. Amúgy az már az első évben
kiderül, hogy az osztálytagok mire képesek az osztályért (gólvetélkedő,
gólyabál).
4.
Lehet aludni: jó, ez így nem
teljesen igaz (mondjuk kérdezett már tőlem tanár olyat, hogy hogy nem aludtunk
el az órán, mert ő majdnem igen). Viszont velem már előfordult párszor, hogy
elaludtam (és nem feltétlenül azért, mert unalmas volt az óra… csak az időjárás
engem ki tud ütni). De nem csak a diákok, hanem a tanárok is alszanak (pl.:
megfigyelhető, hogy a földrajztanár szerda reggel, illetve mindennap délután
annyira fáradt, hogy rossz helyen jár[1]).
Rosszak
1.
Nem lehet bent maradni a teremben, a
szünetekben: ez egy rettentő bosszantó tény. Igazából az, hogy nem lehet
bent maradni a szünetekben rettentő sok problémát felvet (pl.: nincs hova
leülni és a nap végére azért eléggé fáradtak vagyunk).
2.
Szűkek a folyosók: ez is
köthető a fentebb írt hátrányhoz, mint egyik probléma. Amikor az egész iskola a
folyosókon áll, – mert a teremben nem lehet lenni, az udvaron meg hideg van már
ősszel/télen – az nagyon zavaró tud lenni. Zavarja ez a diákokat és a tanárokat
is egyaránt.
3.
Néhány tanár korán érkezik órára:
igen, ez is egy hátrány. Oké, van az a tanár, aki azért jön be előbb, hogy ő
felkészüljön és mi is azért tudjunk készülni, meg esetleg bepótolni az elmaradt
házi feladatokat a következő órára.
4.
Az új tanárok: nem az össze,
azért ezt hozzátenném. Az új tanárok közül ketten-hárman képesek elfelejtkezni
a jobbra-tartásról, ami a folyosókon és a
lépcsőkön nagyon bosszantó – mert természetesen a diákok a bunkók, amiért nem
mennek át a másik oldalra.
5.
Néhány tanár tovább tart bent óra
után: ezzel még nem is lenne probléma, ha néha nem olyankor maradnánk
bent, amikor már mennénk (pl: menzások örök vitája, hogy előbb mehessenek két
perccel) és, a legszebb, amikor a tanár késik, és azt mondja, hogy azért kell
bent maradni öt perccel tovább, mert hangoskodtunk…
Valamit esetleg
kihagytam?
[1] „Egy földrajzos sosem
téved el, csak rossz helyen jár” idézet a földrajztanáromtól származik
(legalábbis én tőle tudom) és ez megmaradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése