Summer TAG

Üdv nektek, Unatkozó Utazók!

 Ma egy olyan bejegyzéssel jöttem, aminek a nyárhoz van köze és a Coffee Corner oldalán találtam – hiszen ők találták ki.

1) Miért szereted legjobban a nyarat?

A nyarat azért szeretem, mert ilyenkor nem kell minden nap a tanulásra gondolni, vagy arra, hogy vajon mit kéne tudni másnapra. A legjobban viszont azért, mert ilyenkor nincs a 21:00 takarodó-szabály és sűrűbben lehetek a barátommal több ideig.

2) Rögtönzöd a programokat, vagy már hetekkel/hónapokkal a program előtt kiagyalod?

Nos, részben spontán dolgok, részben tervezett programok tarkítják a nyaram. Általában nyaranta – illetve csak tavaly óta, mióta nem kell nagyszüleimnél töltenem két és fél hónapot – tudom, hogy mik azok, amiket meg akarok valósítani (tavaly például Tata biztos terv volt), de általában ezek is csakúgy alakulnak. Idén kicsit más tészta, mert be lett tervezve egy biciklitúra – aminél az ottani programok viszont spontánok lesznek – és utána pedig a családi nyaralás, ami szintén tervezett. (Édesanyám miatt azonban ottalvás-kérvény 1 hónap; egyhetes túra esetén félév az elbírálási idő.)

3) Hogy tetszenek a strandok? A fizetős, vagy inkább a szabadstrand tetszik jobban?

Szeretem a strandokat, bár a testemmel itt-ott nem vagyok teljesen elégedett. Mivel félig balatoni lány vagyok – születésemtől kezdve tizennyolc éves koromig két és fél hónapot töltöttem el a Balatonnál, illetve a szilveszterek is ott voltak tartva – így nekünk megadatott az a lehetőség, hogy nyaraló-bérletünk legyen (ez egész évre szól). Amúgy most a biciklitúrán szabadstandokat fogjuk keresni spórolási okokból. Itt Pesten viszont a Dagály a kedvencem – habár idén szezon előtt a Palatinus is elég kellemes volt.

4) Melyik a kedvenc illatod - hangod - érzésed nyáron?

Kedvenc illatom a reggeli sülő gofri illata – hiába, a mamám mindig megpróbál minket marasztalni, hogy ne menjünk olyan gyorsan haza. A hangon sokat gondolkoztam, de a víz/strand hangja, robogó vonatok és a mókusok hangja a legmeghatározóbb ebben az időszakban – habár párom hangja minden évszakban a kedvencem. A kedvenc érzésem pedig az, amikor a vízben a párom átölel és a fülembe súgja, hogy mennyire szeret – tudom, sablonos, de tényleg.

5) Nyár számodra buliidőszak, vagy inkább a megállíthatatlan tanulás ideje?

Egyik sem. Tanulni csak annyit tanulok, amennyit muszáj – például nyelveket tudok tanulni, mivel Balatonon a szomszédok nagy része német és velük németül és angolul is tudok társalogni. Bulizni meg nemigen szoktam - sem nyáron, sem semmikor. A nyár számomra az olvasás, írás és a pihenés ideje.

6) Fagyi vagy jégkrém? Esetleg más kedvenc süti?

Anyukám csak a jégkrémet szereti így azzal sűrűbben találkozom, azonban én mindkettőért rajongok – főleg kánikula idején. Amúgy a kedvenc nyári desszertem a gofri – amit a Delfin Büfé Szepezdfürdőn nagyon jól csinált, csak bedöglött a gofrisütő –, valamint a fagyis palacsinta, amit a Tóth Étterem Révfülöpön készít istenien.

7) A nyaradat barátnőkkel, vagy inkább egyedül töltöd? Miért?

Általában próbálok valakivel találkozni – Brigi, Mesi vagy Marci szokott az áldozatom lenni. Viszont minden nyáron van két hét családi nyaralás, amit a családdal és a keresztanyákkal – húgoméval, és az enyémmel – töltünk. Valamint vannak olyan napok is, amikor senki nem ér rá és egyedül töltöm a napot – sorozatnézés, filmnézés, olvasás és írás időpontja ez.

8) Hova mész nyaralni, és miért?

Balatonra, mert ott van a nyaralónk.

9) Mit mondasz arra, hogy lehet, hogy lerövidítik a nyarat? Egyetértesz?

Nos, nem. Félreértés ne essék, nem azért nem értek egyet ezzel a dologgal, mert diák vagyok és szeretem azt, hogy ennyi szabadidőm van – ami igazából nem sok, mert június 19-től tart augusztus 24-ig, ami azért annyira nem hosszú idő –, hanem az okok miatt. Véleményem szerint a nagyszülők nyáron sokkal jobban ráérnek és tudnak vigyázni a gyerekekre, míg az év többi hónapjaiban nem igazán – hiszen sokan már nyugdíjasok és ilyenkor mennek el utónyaralni esetleg, vagy előnyaralni; vagy még dolgoznak és azért nem érnek rá. Meg szerintem a diákoknak – és a tanároknak szintúgy – kell egy hosszabb pihenő, amikor 9-10 dolgos, megerőltető hónap után azt tehetnek, amit akarnak.

10) Mész valamilyen táborba, vagy azokat már túl gyerekesnek tartod?

Soha nem szerettem a táborokat – életemben egyszer voltam és arról sem a pozitív élmények jutnak az eszembe. Nem arról van szó, hogy gyerekesnek tartanám, hanem arról, hogy ki nem állhatom őket.

11) Mi a kedvenc nyári bulizós/tanulós/olvasós/strandi zenéd?

Jelenleg Shostakovich - Waltz No. 2-t hallgatok legtöbbször – mivel párom próbál keringőre tanítani –, de jelenlegi kedvenceim Alexander Rybak - "Котик" / "Kotik" és AronChupa - I'm an Albatraoz.

12) Mi az első dolog, ami a nyárról az eszedbe jut?

Víz. Mint külső-belső elsőszámú lételem ebben az évszakban.

13) Várod már az iskolát, vagy csak az ismerőseid hiányolod?

Hm, egyik sem. Vagyis a második picit, talán. Igazából, aki akar velem találkozni az úgyis beszélni fog velem – vagy én vele – aki meg nem, azokkal az iskolában sem vagyok együtt minden percben.

14) Ha már a fürdésnél járunk, egybe fürdőruhád van, vagy bikinid?

Bikinim. Bár vettem egy fekete francia bikini alsót, mert mindig is akartam egyet – ráadásul az pont jó helyen ápol és eltakar. Szerettem volna az Auchan-ból olyan városos bikinit is, mert amit mamám vett szeptember bikini felső, az kicsi.

 Nektek mik a válaszaitok? Kitöltitek Ti is ezt a TAG-et?

Amerikai palacsinta | Recept

Recept

Amerikai palacsinta

1.5 dl tej
2 db tojás
1 db tojás fehérje
40 g vaj (olvasztott)
20 g porcukor
200 g finomliszt
3 db tojás
1 csomag sütöpor

Jó
sütés-főzést!

Története, elkészítése

 Marcival kitaláltuk, hogy míg nincsenek otthon a szülei és miénk a lakás sütünk valamit. Vagy egy tucat recept pihent a gépén megnyitva, amikor elkezdtünk szortírozni. Mindenképpen valami egyszerűt és viszonylag gyorsat szerettünk volna, amit kétszer is el tudunk készíteni – egyszer este, egyszer reggel. Akkor találtuk ezt az amerikai palacsinta alapreceptet, amit kis változtatásokkal ugyan, de megvalósítottunk.

Az első adagot úgy készítettük el, ahogy le volt írva, de nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Ehetőnek ehető volt, de nem volt édes – márpedig mi édes palacsintát készültünk sütni. Valószínűleg azért alakult így, mert juharszirupot is ír a recept, ami nálunk nem volt.

Az első adag első palacsintája

Új design

Sziasztok, Unatkozó Utazók!

Mindenki láthatja, hogy nem borongós külsővel várlak ezentúl benneteket. A csodálatos örök design készítője nem más, mint Leah Hope Eastbrook, aki a Fantasy Factory egyik szerkesztője és nem mellesleg egy csodálatos személyiség. Nagy hálával tartozom neki, amiért minden hülyeségemet igyekezett megvalósítani és amiért nem mondta azt, hogy „a hülye képeid szemcsések, miért nem fotókat adsz?!”, hanem frappáns megoldással régiessé varázsolta őket. Igazán nagy hálával tartozom Neked!

Mint az valószínűleg mindenkinek feltűnt a design egyes elemei határozottan hajaznak az előző designjéra – Tatai vár, földgömb, klaviatúra –, ez azért alakult így, mivel volt egy elképzelésem már akkor is, amit csak részben sikerült megoldani – ez az eredeti elképzelésem majdhogynem tökéletes mása. A képeken hozzám közel álló személyek vannak – elsősorban olyan emberek, akik sokáig nagyon jó barátaim voltak, de mára már csak barátok; a családom természetesen helyet kapott rajta, valamint a párom is.

A design színvilága erősen hajaz a verses blogoméra – amit ITT tudtok megtekinteni  – ez külön kérésem volt. Ez a lányos, de nem túlzottan rózsaszín-cicababás kinézet nekem eléggé elnyerte tetszésem, mert leginkább ezek a pasztellszínek azok, amik olyan megnyugtatóak és visszafogottak, szerintem.

Viszont, van egy szépséghibája az oldalnak, amit félig sikerült orvosolnunk Leahával, de szerintem ez nem fog megakadályozni senkit sem a böngészésben. A bejegyzések jobb oldala érzéketlen valamiért ezért, ha ott van gördülő sáv (például a Földrészek menüpontnál van), akkor az nem működik, viszont az egér görgőjével le lehet mozgatni a tartalmat.

Utolsó pontjában a bejegyzésnek pedig az aloldalakról ejtek pár szót, hogy könnyebben meg lehessen találni, amit keresetek. Négy aloldal van, amik mind tartalmaznak valamiről információt – a blogról, rólam, cserékről vagy a rovatokról.

Föld: Itt a blogról lehet olvasni, valamint a kinézeteket is meg lehet tekintetni, hogy mikortól voltak fent és ki készítette őket. Valamint ide került a Testvérblogom is, ami az Unatkozó Egyetemista – egy rövid interjú is elérhető, ami Livivel készült.

Földlakó: Ahol rólam tudhattok meg néhány információt, a másik két blogom – verses és történetes – elérhetőségével együtt. Valamint megemlítésre kerül négy személy is itt, akik sűrűbben előfordulhatnak a bejegyzésekben, amik személyesebbek.

Földrészek: A 12 rovat lelőhelye – erről bővebb információt kaphattok a Föld aloldalon.

Kincses térkép: A cserék helye, ide kerülnek ki azok, akik cserét kértek, vagy akiktől én kértem cserét.

Ennyi lett volna a mostani bejegyzés. A következőkben jövök egy cikkel a nyári munkáról – diák szemszögből nézve; egy másik cikkel, amiben a balatoni biciklitúra előkészületeiről írok; és egy harmadik cikkel – ami cikk sorozat lesz – a SHINE oldalról, ahonnan a legtöbb kód van; egy Beszéljünk a(z)… cikkel, alanya pedig a párom lesz; valamint hozom a KétKedvenc eddig elmaradt részeit, amiben filmek, ételek és könyvek kapnak helyet; a Téry Ödön túráról a beszámolót, ami eddig is kész volt, csak nem tettem fel; és végül, de nem utolsó sorban az Amerikai palacsinta receptet, amihez kevéske saját készítésű fotó is dukál. És azt láttátok, hogy kritikarendelésre is lesz lehetőség a jövőben?

Nektek, hogy tetszik az új design?
Várjátok már a bejegyzéseket?
Szeretnétek valamiről a jövőben olvasni?