Sok kihagyás
után visszatért ez a rovat, amiben most egy újabb személyt mutatok be. Ez a
személy igazán közel áll a szívemhez, mivelhogy szinte elrabolta azt. Bemutatom
tehát páromat, Marcit. Azt a szőke hajú, kék szemű – szemüveges – fiút, akivel
hosszú és boldog párkapcsolatban élek.
... M A R C I R Ó L
1997. január
30-án, majdnem pontosan egy évvel utánam, látta meg a napvilágot, amit eleinte
nehezen hittem el – azt hittem csak így akar csajozni vagy valami. Később
kiderült, hogy szó sincs erről – még a személyijét is megmutatta, bár a képet
letakarta.
Megismerkedésünk
a Szomor56 túrának volt köszönhető,
ahol megismertem – mint egy bunkó parasztot – kezdve azzal, hogy lekönyökölt,
majd folyamatosan élcelődött, hogy minek mentem túrázni, ha nem bírom. Egyáltalán
nem volt rokonszenves és a falra tudtam volna mászni tőle.
A túra után,
amikor nekiláttam a beszámolónak és segítséget kértem, neki az volt a válasza,
hogy a pálinkát írjuk bele mindenképp – amúgy tényleg isteni volt az a pálinka
–, de nem tűnt valami segítőkésznek. Mivel úgy voltam vele, hogy a túrásokkal
többet fogok találkozni, hát bejelöltem ismerősnek.
Egy
csütörtöki nap láttam a folyosón és gondoltam rámosolygok, hátha ezzel valami
pozitívabb képet is ki tudok belőle csikarni. Nem meglepő, hogy sikerült
elérnem a célom – habár véleményem szerint a mosolyom egyáltalán nem szép. Még
aznap láttam feljönni a lépcsőn és mikor észrevett rám vigyorgott és megállt
mellettem. Elkezdett nekem beszélni a túrákról, arról, hogy az anyukája a
bátyját elengedte a Kitörés túrára, de őt nem és a többi.
Az
osztálytársaim sorban kérdezgették ki az a srác, akivel beszélgettem a
szünetben én meg mindig mondtam „Marci, a túráról”. L. megemlítette, hogy
milyen kidolgozott a háta – a folyósón könnyebb volt átöltöznie, mint elmenni a
mosdóba. Nekem csak a magabiztossága, a combomnyi karja és a cuki mosolya tűnt
fel – meg hát mégse kérhettem, hogy vetkőzzön le.
Marci a
külsejével ellentétben egy igazán aranyos, visszafogott ugyanakkor harsány fiú
– a külseje alapján az ember azt hinné egy bunkó, öntelt fazon. Ő rockernek
szereti öltöztetni magát iskola időben, azonban mióta együtt vagyunk, kezd normálisan kinézni. Szereti a rock
zenét, de igazából a mulatóson kívül nincs olyan zenei stílus, amit meg ne
hallgatna – amikor keringőt gyakorlunk akkor Shostakovich - Waltz No. 2-t
szoktunk hallgatni, illetve Loona - Hijo de La Luna-t.
Nagyon szeret
táncolni, már ami a klasszikus táncot illeti, éppen ezért örül, hogy három
szalagavatón is táncolhat – egyszer, mert kevés fiú volt; utána az én
szalagavatómon és végül a sajátján. Amikor tanít táncolni akkor látni a
legjobban az arcán az elhivatottságot és azt, hogy mindent milyen komolyan
vesz.
Csodálatos a
hangja – mély és olyan szónoki – és imádom, amikor magyaráz nekem. A tankoktól,
repülőgépektől és mindenféle katonás dologtól olyan lázba jön, hogy öröm nézni
a szeme csillogását – és habár forgatom a szemem, imádom, ahogy próbálja nekem
elmagyarázni a dolgokat.
A konyhában
is egész ügyesen mozog – a shusit, a provence-i csirkét és a különböző kávé- és
csoki- különlegességeket remekül elkészíti – bár azt jobban szereti, ha valaki
más tálalja elé az étkeket. (Megjegyezném, hogy anyukája isteni bakonyi tud
csinálni, ha csak rá gondolok összefut a nyál a számban.) Kávémániás, bár az
utóbbi időben kevesebbet ivott abból a keserű nedűből.
Szabadidejében
vagy a barátaival iszogat, túrázik, vagy pedig kajakozik – ez utóbbi vonzóbb
számomra. Elég régóta kajakozik ez számára egy olyan sport, amiben elért
sikereket és lényegében ennek köszönheti, hogy ilyen Adonisz lett. Illetve
olvas – katonás könyveket általában, meglepő.
Ha nagy lesz,
akkor katona lesz, akár csak bátyja. Ahogy ő fogalmazott amióta csak az eszét
tudja, az akar lenni, míg mások kinövik ezt ő nem. Nagyon elhivatott és
igyekszik erején felül teljesíteni, ami legtöbbször sikerül is neki – ha nem a
német nyelvről beszélünk.
Igazság
szerint minden nőt elbűvöl – az óvodás korcsoporttól kezdve a már második
gyermekkorban élőkig – és engem nem zavar, mert teljesen megbízható. Inkább a
spontán dolgokat kedveli, de azt se bánja, ha valamit meg kell tervezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése