Üdv, kedves Unatkozó Utazók!
Mint már egy korábbi
bejegyzésből kiderült a párom a spontaneitás híve, vele ellentétben én a
hosszabb utakat imádom megtervezni – mivel édesanyámat jó előre kell informálni.
Szóval a biciklitúra ötletének felvetődésénél közöltem Marcival, hogy „oké, de június végéig MINDENT tudnom kell”. Fél éve mondogatjuk anyának, hogy nyáron
lesz egy hét, amikor Marci és Én felpattanunk a biciklire és hat napig csak
pihenni szállunk le róla – anyukámat mégis meglepte a hír, hogy tényleg
megyünk.
Szóval számomra az első és
legfontosabb, hogy tervezgetek – na, nem a programokat, hanem például a
szálláshelyek lehetőségeit felírtam, illetve a napi kiadások kb. értékét. Ez
számomra azért volt fontos, mert én minden nyáron kb. 12ezer forinttal leszek gazdagabb, amit általában nem szoktam
elkölteni, mert amúgy nem kapunk zsebpénzt és munkát igazán nehéz találni –
erről a diákmunkás cikkben olvashattok. Szóval most tudnom kellett, hogy vajon
elegendő lesz-e a kis vagyonom az utazásra – a válasz amúgy nem, de ez
mellékes. Marcinak nincsenek ilyen gondjai, mert neki anyukája elintézte, hogy
tudjon menni dolgozni – az enyém azt mondta elvisz és regisztrálunk egy helyre,
de aznap meggondolta magát – és mivel utolsó gyermek szeretnék
biztonságban tudni így a munka idejére is kapott egy kis zsebpénzt, hogy nehogy
valami baj legyen.
Jelenleg amúgy a pénzügy úgy
áll, hogy habár veszekszem anyával, de kénytelen vagyok kivenni a bankból pénzt
– amihez amúgy nem nyúlhatok hozzá, kivétel, ha nekik kell kölcsönadnom, vagy a
névnapi ajándékomat megvenni –, mert nem vagyok hajlandó attól rettegni, hogy
bármi történik én ott vagyok a szarban, mert konkrétan éppen hogy kijövök abból
a párezer forintból.
Az fontos, hogy tudjuk egy nap
mennyit szeretnénk tekerni – akár órában mérve, akár kilométerben, bár ez
utóbbi pontosabb képet fog adni. Ha nem tudjuk mennyit tudunk letekerni például
4 óra alatt, akkor nézzük meg – pattanjunk fel a biciklire és irány egy
közelebbi-távolabbi hely, s figyeld a kilométerórát valamint a karórádat is.
Ezután döntsétek el, hogy hogyan
szeretnétek tekerni: egyhuzamban 4 órát vagy reggel/délután 2-2 órát –
szerintem ez utóbbi sokkal jobb, hiszen a pihenő
időben van idő pancsolni, várost nézni vagy csak élvezni a nyarat.
Valamint, hogy egy nap alatt szeretnétek e teljesíteni vagy több napot is
rááldoztok. Ha utóbbi, akkor bizony szálláshelyeket is kell keresni.
Az a legjobb, ha ismerős/rokon
éppen lent nyaral a Balaton partján, s felajánlják, hogy ott is aludhattok. Ha
nincs ilyen lehetőség, akkor viszont a google-t kell segítségül hívni. Ne
aggódjatok, az árak nagyon hasonlóak – bár azért vannak jelentősebb eltérések
is észak-dél fronton, de mindegyik 3000 Ft alatt van. Ha tehetjük minimum két egymáshoz
közel eső település lehetőségeit is nézzük meg, illetve egy településen
kutassunk, hátha van egy eldugott hely, ami jóval olcsóbb.
Ezek után már csak azt kell
tisztázni, hogy hogyan legyen a reggeli-ebéd-vacsora
kérdés. Párom is tudja, hogy én nem szoktam reggelezni, így érdekes lesz
megoldanunk azt, hogy mégis valami a gyomroma kerüljön biciklizés előtt – de
biztos, hogy én nem fogok annyit enni, amennyit ő. Mi Marcival úgy
gondolkoztunk, hogy a reggeli kb. 400 Ft-ból kijöjjön – ez úgy lehetséges, hogy
mindketten veszünk 2 zsemlét és az egyikünk egy valami feltétet vesz, a
másikunk meg másfajtát –, az ebéd 600 – 1200 Ft körülire saccoltuk, míg a
vacsorára 700 Ft-ot szánunk.
Jó, ha az ember összeír egy
listát, hogy mi az, amit feltétlenül be kell tennie a táskába, mert így
váratlan dolgok esetén se kell pánikolni. Például egy kis szerszámos készlet
sosem árt, valamint pótbelső is elkelhet – hiába van bicikliút az nem minden
esetben tökéletes. Fontos, hogy minden meglegyen, ami a KRESZ-ben van (KATT),
mert különben igen nagy büntetésekre lehet számítani. Az egyetlen kérdés,
aminek én nagyon ellene vagyok az a bukósisak kérdése, mivelhogy nekem nincs
bukósisakom (csak a méhecskés csíkos, amit még tízéves korom körül kaptam) és
eszem ágába sincs a gyereksisakot vinni, ami már nem is jó a fejemre. Amúgy ez
nem kötelező, csak a szüleim ragaszkodnak hozzá, hogy legalább legyen nálam –
amúgy azt tényleg nem tudom, hogy gondolták, ha nincs, meg amúgy is tekertem
már Balatont félig körbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése