EgyPletyka+EgySzületésnap...

Két dologról fogok írni lentebb és mindkettő központi témája egy ember lesz. Viszont annyira nem tudom miről kéne írnom, hogy így tényleg kénytelen vagyok ezekről írni. És mivel kénytelen vagyok ezekről írni, így meg is teszem. (Jó, ez túlzás, de hát most ezeken gondolkozom.)

Egy pletyka (pedig én nem is vagyok pletykás túlzottan)

Nahát, igazából csak most döbbentem rá, hogy tudok egy iskolai pletykát. Ez a pletyka számomra hihetetlen és mégis hihető, hiszen biztos megvan az alapja – akárki is kezdte el ezt terjeszteni.

Én két hete tudtam meg egyik reggel az egyik osztálytársamtól, hogy valószínűleg a földrajztanár elmegy jövőre. Ebben számomra van realitás, hiszen teljesen érthető – szerintem – ha egy pályakezdő nem egy helyen akarja eltölteni az idejét. Igazából hogy miként is megy el (ha elmegy) azt én nem tudom – lehet más se.

Ha tippelnem kéne, akkor még az is eszembe jutott, hogy esetleg egy másik diploma felé hajtja a szíve… Habár van egy nagyon szép diplomája (mesterfokozat?!) tudom róla, hogy ő úgy van vele, hogy még nem fejezte be a tanulmányait és számomra van valami fura benne.

Beszélgettünk párszor és néha szóba került a nyár és minden válasz alkalmával más lett a terv. És nekem emiatt tűnik valószínűsíthetőnek, hogy tényleg elmegy – aminek én neeem örülök. Jó, talán egy kicsit (de ez is csak azért van, mert különben soha az életben nem fog sütni sütit – vagy bármit –, pedig már ígéééri egy ideje…) és ez a pici részem se felhőtlenül örül.

Egy születésnap (úristen, hogy mennyire „bátor” vagyok)

Holnap naaaagyon öreg lesz – negyedévszázados. Jó, igazából őt nem érdekli a születésnapja (vagy csak ezt mondja), de engem igen. Csakhogy mégse vagyok én olyan bátor, hogy holnap odamenjek  és odaadjam és minden happy – a francokat fogom én kergetni, amikor ki tudja milyen futótempót fog holnap diktálni…

De kap gift, csak másnap… Csinálok neki csoki-kanalat – olyat, amilyen a kedvenc csokija (amit nem tudtam venni, mert sehol sem volt) – és kap egy kis hasznos dolgot is. Mármint eddig, akiket megkérdeztem szerintük mekkora hülyeség mind azt mondták tök jó. Szóval kap egy (huh, de nagyon izgi) dinamós minielemlámpát – ugye milyen hasznos? Jó, igazából semmi sem jutott eszembe és ezt még úgy-ahogy tudja hasznosítani majd (for example ha hirtelen lemerül minden elem az elemlámpában; este biciklizik, és nem visz magával elemlámpát és a sötétben keres valamit…).

Szóval én határozottan még mindig nem tudtam eldönteni – mert hát én rettentően félek – és mégis… Már csak egy kérdés van: hogy fogom elcsomagolni és mibe? A csoki miatt meg kell oldani, hogy lehetőleg ne melegedjen túl (szóval csütörtökön elkerülöm a radiátorokat és óvom a táskám)…

I hope he will be happy a little bit.

Napi Összefoglalás

• Megint összetört egy bögrém (ki gondolta volna?!)
• Még neki sem kezdtem a portfóliónak, de holnapra ez a terv