Ez egy olyan bejegyzés sorozat lesz, amiben saját tapasztalatok alapján leírom, hogy milyennek képzelek el dolgokat. Remélem tényleg lesz belőle sorozat, lesz miről írnom. Szóval, akkor kezdjük!
Bevezető
A tanáraimról annyit, hogy idén úgy érzem elég jó a
felhozatal új tanárok körében (a régiekről meg már hébe-hóba meséltem,
maradtak) és ezt remélem előnyömre tudom majd fordítani abból a szempontból,
hogy végre tudok tanulni az adott tantárgyból valamit.
Valamint, hogy a nekem aránya 6:4, a nők javára. Ez azt
jelenti, hogy az osztályfőnök például már az első órán megmondta, hogy neki két fia van és a fiúkkal jobban kijön,
de majd igyekszik a lányokkal is. Szóval, ha ezt nézzük, akkor a női
tanároknál – legalábbis néha így érződik – a fiúk a preferáltabbak.
Magamról pedig – iskola témában –: az informatika áll
szívemhez legközelebb, de ez akkor is így lenne, ha nem ilyen lenne az informatika
órám. Szeretem az összes tantárgyat, bár ha nagyon akarnék, akkor tudnék
sorrendet felállítani.
Lássuk azokat a
tantárgyakat
(a tantárgyak a
tanárok szerint vannak felsorolva)
/Női tanárok vezetésével/
Matematika
Habár a matematikához elvben értek, s megvan hozzá a
tehetségem/logikám... Első mondatom eléggé érdekesen festhetett volna a tavalyi
évemben, ugyanis sorban kaptam a ketteseket, habár a padtársam sikeresen vette
az akadályokat (talán nem kellett volna segítenem…)
A matektanárról egész új véleményem van, hiszen ebben az
évben kettéosztották az osztályt. Én maradtam a régi tanárunknál – akinél a
jobb csoportot tanítja. Habár valószínűleg még mindig 1 hónap lesz a dolgozatjavítási
ideje, azért sokkal jobb, hogy nincs ott az egész osztály. Könnyebben tanulunk.
A tanárnő hosszú ideig javít egy dolgozatot, de lehet vele alkudozni, valamint
kedveli az osztályt – annak ellenére, hogy néha nagyon hangosak voltunk. Amit
nem szeretünk, hogyha bent kell maradnunk a teremben, mert késtünk. Igazából mi max csak hangoskodtunk, de késni csak a tanár
késett, mindenesetre nekünk kell lehúznunk a kiesett időt.
Kémia/Fizika
A kémia tantárgyat szeretem, bár nem tudnám megmondani
miért. A fizikával viszont az a helyzet, hogy nem tartozott a kedvenceim közé
sosem, pedig általánosban használhattuk a képleteket.
Új tanárnőt kaptunk kémiához és vele együtt a fizikához is
megkaptuk azt a tanárnőt. (A volt kémia tanárunk igazgatóhelyettes lett és így
nem tudott tovább tanítani.) Erről a tanárnőről annyit tudtunk mondani az
elején, hogy egy kicsit antiszoc., aztán kiderült még, hogy felfoghatatlan
értékelési rendszere van. Nem tudjuk, hogy mi alapján dönti el, kinek hányast
ad, pedig jó lenne tudni – aki mindent elmond az négyest érdemel, akinek
segíteni kell négyest érdemel… Amúgy kezd belejönni, és hozzászokni az
osztályhoz, ami azt eredményezte, hogy tanít és magyaráz és már nem antiszoc.
(Mindig boldogan mondja a nevemet…)
Magyar
nyelv/irodalom/német/osztályfőnöki
Eme három tantárgy közül (az osztályfőnöki nem számít
tantárgynak nálam) a magyar nyelv az, amelyiket legjobban kedvelek. Az
irodalmat is kedveltem anno, csak a verstanulással voltak bajaim. A német nyelv
szépségeit egy év alatt úgy képes voltam elfelejteni, hogy…
A tanárnő igen érdekes személyiség, van egy-két beceneve is
– amik nem éppen hízelgőek rá nézve. Az értékelési rendszere nem mindig
egyértelmű, de nem lehetetlen megérteni – viszont képes a házi feladatból
feleltetni. Érdekesség még, hogy német nyelvből azt hiszi, hogy azok a diákok,
akik már tanultak németet mindent tudnak. Amúgy mániája, hogy nem-kötelező
kötelezővé teszi a fizetős programokat és, akik nem mennek, nos, azok
szívnak.
Ének
Ezt a tantárgyat mindig is szerettem, mert azzal hitegettek, hogy van hozzá érzékem.
Persze a középiskolai ének egész másmilyen, mint ahogy az általánosban megismerhettem
és én ennek nagyon örülök.
A tanárnő oltári nagy fazon, mindenkivel haverkodik,
mindenkinek ötösöket akar osztogatni – persze vannak, akik hülyék ahhoz, hogy
kipuskázzanak valamit a füzetből (amit amúgy is lehet használni). Mindig ő
kísér minket el az osztálykirándulásokra és ezt sokan ki is használják –
lazább, mint az osztályfőnök és „jobbfej”.
Biológia
Mit is mondhatnék? Ehhez a tantárgyhoz én mindig csak annyit
tudok kötni eleinte (ahogy társához is), hogy nem értem miért vették külön a
földrajztól. Jó, oké, felfogtam, hogy az egyik az egyik részével, a másik pedig
a másik részével foglalkozik az életnek/világnak – de akkor is együtt tanultuk
őket még alsóban. És akkor a földrajz
társadalommá vált, és megértettem…
A tanárnő nem új, viszont mi újként kaptuk meg és volt már
vele tapasztalatunk – tudtuk már, hogy mit nem visel el, mit igen. Az viszont,
hogy úgy kezdte az évet, hogy 80 növényt kellett bemagolni és október 1-ig
lefelelni, kicsit sok(k) volt. Amúgy rendes, mert nem az a kifejezetten kemény
tanár, hanem inkább az, aki kemény is tud lenni, de azért fontos neki, hogy mit
gondolnak róla és, hogy a diákok szeressék a tantárgyat.
Történelem
A történelem az a tantárgy, aminek egyes részeit nagyon
utálom – évszámok –, viszont amúgy nincs vele különösebb bajom. Anyu imádja,
minden évben kapok valami történelmeset karácsonyra és ez így van jól, már
megszoktam.
Az én tanárnőm egy olyan személy, aki tavaly berobbant és
mindenki megszerette, aztán a tanév vége felé férjhez ment és kicsit oda távoldott. Atán visszatérve a nyári szünetből
nem csak mi, hanem ő is megváltozott. Nem jó irányban. A furcsa az, hogy
tantermen kívül még mindig az a kedves, fiatal nő, de amikor bejön a termünkbe…
minden megváltozik. Nem hibáztatom ezért a tanárnőt, mert tavaly elég sokszor
mesélte be az osztályfőnök mindenkinek, hogy töritanárnőnk sírva ment mindig
hozzá, és azért ez nem csak minket viselt meg, szerintem. Azért én még kedvelem
őt, de már nem az a „jaj, végre töri és végre jól fogunk szórakozni és nem lesz
az a nyomott-tanulós hangulat”.
/Férfi tanárok vezetésével/
Testnevelés
Őszintén megmondom a testnevelés számomra mindig is semleges
volt, kivételt képez ez alól a tavalyi év.
Idén valószínűleg a legjobb tesitanárt kaptuk meg, akit csak
hátán hordott a Föld. Oké, elsőben második félévben talán, kaptuk meg L.M.
tanárurat, aki annyira, de annyira nem tanított, hogy az valami hihetetlen.
Persze, voltak felmérések és inkább a gimnasztikára ment rá – ő azt tanulta az
egyetemen – és ez egész jó volt. Idén viszont egy csupamosoly, normálisan
osztályzó figurát kaptunk, akinek fontos, hogy jól érezzük magunkat – H.G.
tanárúr jól bevált eddig. Végre nem csak kettesig tud számolni a tanár (tavaly
a lányok valamiért csak azt kaptak) és van esély a lapos hasra, jókedvre
TESIÓRÁN.
Informatika
Kedvenc óra, mert ez az, amihez nekem tanulni nem sokat kell
és aminél nyeregben érzem magam. Igazából csak az elméleti részét nem kedvelem
(kettes számrendszer, miért vagy kitalálva?), de a gyakorlatot…
A Tanár Úr nem a szokványos módon tanít és ez egyeseknek
nehézséget okoz, de ettől függetlenül nekem nincs különösebb bajom vele.
Elmagyarázza, ha kérjük – persze néha ki van az egésztől, de azért próbál nyugodt
maradni (sikertelenül) – azokat a dolgokat, amiket nem értünk. Én már
hozzászoktam és szerintem ennél több nekem nem is kell.
Angol
Nem tudom… Ha nyelvet kéne választanom akkor ezt mondanám
olyannak, amit biztosabbra tudok (a németnél). A nyelvtani rész számomra
könnyebb, mint a szavakat megtanulni, de az is megy.
Kedvelem a tanáromat, mert ő egy különc figura. Eddig sosem
emelte meg a hangját és mégis, nála fegyelem van – jó, talán nem a nyolcadik órában.
Mindig azt szoktam mondani anyának, hogy olyan, mintha őt meg apát összegyúrták
volna. A témazáró dolgozatai nem szoktak meglepetést okozni, mert általában
ugyanolyan feladatok vannak benne, ami jó, mert így nem kell agyonstresszelnünk
magunkat, hogy „mi van, ha képösszeillesztés lesz benne”… Azonkívül, hogy imádja
szekálni Pannát (vagy éppen engem dolgozat közben) csak még érdekesebbé teszi
az órákat.
Földrajz
Igen, öhm, oké. Erről a tantárgyról írtam bővebben ITT és ezért
ezt a részt ki is hagynám.
Van, normális, földrajztanárom (bár szerintem én már
mindenkire rámondtam volna, hogy normális Pacskó tanárnő után). Mondjuk van
normális földrajz ág is, ami azért nagyban megkönnyíti a dolgokat, bár
megmondom őszintén kíváncsi lennék, hogy ő, hogyan tanítaná meg nekünk a természetföldrajzot,
tényleg. (Megtaláltam az összes vaktérképet, amin folyókat kellett ábrázolni,
az összest.) Vannak, akik bírálják, mert nagytöbbségben csak kivetíti a
vázlatot, amit nekünk le kell írni, de közben magyaráz. Mondjuk azt
hozzátenném, hogy érdekes egy figura. Nekem nagyon nehéz volt őt komolyan venni
miután visszajelölt a „nagy közösségi portálon”, mert jószokásomhoz híven megnéztem minden fellelhetőt róla (minden új
ismerősömnél megnézem ezeket) és találtam többek közt egy videót, ami feldobja
ugyan a napom, de… De igyekszem, mert ő az eddigi legjobb földrajztanárom.
Nagyon lelkiismeretes – vagyis én erre következtetek –, mert képes volt hajnali
kettőkor nekilátni dolgozatot javítani, pedig már majdnem aludt (mondjuk
hajnali négykor én is felébredtem, mert kaptam egy üzenetet, hogy fent vannak a
jegyek).
Kérdés? Óhaj? Sóhaj?
Esetleg valamit felfedeztetek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése