És beszéljünk a(z)... #1

Eme gyűjtőposztban eleinte a tantárgyakkal fogok külön foglalkozni - ugyanis a Mesélj a(z)... gyűjtőposzt egy kicsit másmilyen lesz, ott inkább tömeges dolgokról lesz szó (ha például a tantárgyaimról szerettem volna írni, akkor az a Mesélj a(z)... címet kapta volna).
Első témám most sorshúzással dőlt el, két idén távozó tantárgy közül (föci, kémia - neee, inkább ezek maradjanak, please).

... F Ö C I R Ő L

Tavaly valahogy viccesen nézett volna ki ez a bejegyzés, valahogy így: Úgy utálom ezt az egészet. Nem értem mi a francért kell ilyeneket tanulni, ennek semmi értelme. Már nincs több folyó, amit meg tudnék tanulni... Miért fenyeget meg a tanárnő? Igen, valahogy így, de ez mostanra megváltozott. Mostanra elérte nálam a tanár, a tantárgy, hogy érdekeljen  a földrajz. A tantárgy az abban segített, hogy túlléptük természetünk alapjait (a földtörténeti korszakokkal együtt) és végre a társadalom és gazdaság témájával foglalkozunk. Nem szerettem a természetföldrajzot ennek ellenére azt akarok tanítani, és annak nem láttam úgy értelmét. Nem volt érdekes, nem volt benne olyan, ami miatt azt mondtam volna, hogy: Igen, tényleg jó ez a földrajz. Nem mondtam ilyet, mert nem szeretek hazudni. Viszont, ha most kérdeznének meg, akkor ezt mondanám: Van értelme a földrajznak, még több lesz, ha egy fejezettel tovább lépünk.
A múltban én és a föci. A fentiekben már írtam, hogy mennyire nem kötött le, de ez leginkább a tavalyi évre utalt, nem azt mondom, hogy általános iskolában hú, de nagyon érdekelt volna, de ki volt nyitva a könyvem. Az általános iskolában egy nem túl fiatal tanárnőt kaptunk földrajzra, nagyon kedves volt néha és próbált tanítani is, de nem tudott. Az, hogy az osztály egyöntetűen nem vett tudomást a tanárról az érezhető volt a beszólogatások... Igazából egy kicsit talán sajnálom, hogy nem tudtam tanulni földrajzot általánosban, de mondjuk a mostaniakhoz nem sok mindenben tudna segíteni. A tavalyi évembe tanultakhoz hozzá tudott volna szólni, de tavaly... Nem fogok előhozakodni a korokkal (a tanárokat nem akartam ebbe belekeverni, de megteszem, mert, megteszem), DE mégis fogok. Általánosban és tavalyig (9.-ben egészséges életmódunkat is a későbbi föcitanár oktatta) két idősebb (nyugdíjaskorú) hölgy oktatott, idén viszont (hogy egy kicsit kiegyenlítsük a mérleget) egy 24 éves srác (eme kifejezés az osztályfőnöktől ragadt rám) tanít. Középiskolában földrajzot tanulni az számomra egy kínzás volt - nem is igazán tanultunk (puskáztuk az egészet és rizsáztunk), nem is igazán tanítottak. Kíváncsi lennék, hogy vajon mi lenne, ha földrajzból szeretnék érettségizni - egyre közelebb érzem magamhoz a tárgyat. A folyókkal és a Dunával valahogy kapcsolatban álló helyekkel/dolgokkal tele vagyok, valamint elbúcsúztam a földtörténeti korszakoktól és a fenyegetésektől is (engem megfenyegetett, kétszer is a tanárnő).
Tíz Négy kérdés, amit feltennék a tanárnőnek (középiskola):
1. Miért nem kaptunk legalább egy vaktérképet, ami jó?
2. Miért nem mentünk ki soha? (Nagy ritkán...)
3. Miért fenyegetett meg?
4. Mit gondolt az osztályról?
5. -
6. -
7. -
8. -
9. -
10. -
Most, s mindörökké - avagy új tanár = új kezdet? Szóval, kaptunk egy új tanárt, akit nem szép dolog, de: kiröhögtünk, mert egyszerűen azt hittük, hogy csak egy diák - és aztán, olyan volt, mint egy diák. Ő többet tanul az órákra, mint ahány diák jár az iskolába - legalábbis minden óra előtt tanul és készül. De, hogy hogyan is tanít? Azt majd egy későbbi bejegyzésben írom le. Azt viszont elmondom itt is, hogy ő úgy tanít, hogy értem és érdekel. És igazából társadalomföldrajzzal (és minden ami benne van) nekem semmi bajom, mondhatni szeretem. Furcsa, hogy idén tényleg tanulni és készülni kell, de valahogy az osztály ezt meg is teszi (jó, puskázni nem kell, mert egyszerűen képesek vagyunk megbeszélni a témát dolgozat közben...) és izgul is rendesen. Én még életemben nem izgultam annyira, mint a földrajz dolgozat előtt és után, amikor számítani lehetett a jegyekre. Aztán megszületett az eredmény:
Első, rizsázás és puskázás mentes, földrajz dolgozatom ötös lett, természetesen jobban örültem volna, ha hibátlan (úgy éreztem, hogy jó lesz), de így legalább kaptam egy dicséretet meg nulla pontot. Kaptam egy dicséretet (más tanár csak áthúzta volna, hogy nem jó, de Tőle legalább annyit kaptam, hogy "ez jó"), ami számomra azt jelenti, hogy nem vagyok reménytelenül hülye a földrajzhoz.
"Ez jó, de neked a belterjest kellett" => a külterjes művelés jobban tetszett, meg nem kellett volna Rolandnak a hülye külterjesről kérdezni, valamint Nikinek tudnia kellett volna a sajátját... |Szerintem táblára szebben ír|
Tíz Hat kérdés, amit feltennék Neki Tadáknak*:
1. Mit gondol az osztályról?
2. Miért pont föci-töri szak?
3. Ha nem tanár, akkor mi lenne?
4. Milyen fiatal tanárnak lenni? 
(A suliban azt hiszem ő a második legfiatalabb tanár.)
5. Biciklizni vagy túrázni szeret jobban?
6. Hogy csinálta azt a szemüveges tatai képet?
7. -
8. -
9. -
10. -
Igazából nem tudom, hogy az öregebbekkel, akik már tapasztaltak és annyi tudást akarnak átadni, vagy a fiatalabbal, aki még csak most végzett, ezért olyan információkat is tud, ami még friss jártam-e jobban (van egy tekintet, amiben az egyik választási lehetőség jobban bejön...)
Azért kicsit hiányzik a tanárnő, a maga furcsa énjével és mindenével együtt.

Valamilyen kérdés? Kimaradt valami? Valami, ami érdekelne még?

*: A tadák a tanár és diák összevonásából született agyszüleményem. Pontos definíció: Tanárnak nem látszó, tanítani bejáró egyetemista srác, aki úgy ír, mint egy elsős kisfiú.

2 megjegyzés: