Az ötletet Unatkozó egyetemista adta és én a képeket, amiket összegyűjtöttem másra használtam fel, de most én is megvalósítom ezt a kis bejegyzést. Igen, azok a képek is elő fognak kerülni, amik már egyszer felkerültek, sőt a többi is nagy valószínűséggel fel fog kerülni. Ráadásul a képek mennyisége (105 db) miatt ez egy nagyon hosszú bejegyzés lett, de lusta voltam többre bontani :D
Jó nézelődést!
Valószínűleg azért, mert szeretem az izgalmakat. Mondjuk, ha van benne egy kis romantika is, az maga a tökély. És szerintem a Bones is ide sorolható, az meg a kedvencem. |
Az, hogy én valaha is kipróbáljam az ki van zárva. Nem zavar, ha valaki az, de nekem az élet hús nélkül elég rémisztőnek hat. |
Most mondja nekem valaki, hogy nem Álomország a legszebb ország?! Igazából én minden álmomra emlékszem, ezért is szeretek sokat aludni - ott minden olyan egyszerű. |
Lényegiben tényleg vele nőttem fel, de csak később olvastam - akkor már idősebb voltam, de onnantól kezdve a rajongásom megállíthatatlan. |
Igazából, ha a képre nézek mindig az jut eszembe, hogy hogy lehetnek ilyen emberek? |
Amikor azt mondom "Éhes vagyok" akkor általában édességre gondolok, de elég sűrűn fordul elő az is, hogy valami táplálóbbra is - hús, krumpli, hamburger... |
Habár nem úgy tűnik, de tényleg. Kicsit hasonlítunk, kicsit nem. Ő másabb, mint én sok tekintetben, de ugyanakkor mégiscsak a testvérem és vannak ugyanolyan szokásaink. |
Hehe, aki ismer az tudja, hogy a sütikkel engem le lehet venni a lábamról. |
Anyu mondta, hogy beszélek. Hát, akkor remélem olyan sok mindent nem fecsegtem ki... Esetleg valami kínosat mondtam... |
Mind a százhuszonhatféle állatom hiányzik, de legjobban mégiscsak Folti és Brandy. Szemétség, hogy mindig az én állataimat adjuk oda másnak, ahelyett, hogy... |
Képtelenség lenne egy ilyen anyával, amilyen nekem van. De nem is különösebben érdekel. |
Ha nagy leszek világutazó leszek... Nagyon szeretem az új dolgokat. |
Kit nem? |
Heh, ez szerintem lassan a legjellemzőbb tulajdonságom lesz. Én különbséget tudok tenni - néha - a plátói és nem-plátói szerelem között. De amik nem-plátóiak, azok mind jobban fájnak... |
Nem mindig, de legtöbbször olyankor jön az ihlet. Mi kell a népnek? Érdekes téma. |
Valahol egy fentibb képen már írtam róla. Tényleg imádok! |
Fú, hát én az annyira imádom - szerintem bennem valami kínai is elveszett. Tetszik a kínai ízvilág (mondjuk a többi ázsiai is eléggé bejön). |
Nem mindig, de néha azért jó. Néha jobb egyedül tombolni, mintha "közönséged" van és kérdezgetnek, folyamatosan. |
Nem a földrajzhoz való hülyeségem miatt, de tényleg nem tudom merre tovább. Nem tudom magam elképzelni itthon, de biztos, ha lenne valaki, akiért érdemes lenne, akkor maradnék. |
Ez igazából csak úgy kialakult nálam, mert mindahányszor megszólaltam közbevágtak. Így én csak gondolkodom, megfigyelek és nem beszélek. |
Köszi föci, hogy elkezdtem hordani a már kicsit poros szemüvegem. Amúgy meg a fizika-kémia tanár olyan apró betűvel ír, hogy nagyítóval max. lehet látni. Földrajzon meg a vetítő miatt... |
Olyan jó lenne, akkor Nutika elmondhatná, hogy mit gondol. Most szerintem valami olyasmit, hogy "Hülye tél, megint vedlek". |
A legjobb. Előtte és utána olyan természetes illat van. |
Főleg, ha unatkozom. Meg néhány kép készül csakúgy, hülyeségből is... :D |
Ha ne álmodoznék nem is lennék én, szerintem. Annyira jó, mert az egy másvilág, a lehetetlen is lehetséges. |
Ülni/feküdni és csak nézni ki a világba. Néha kellenek ilyenek is. |
Tényleg... |
Jó, szerintem azt nem vehetjük randinak, hogy egy csoporttal elmentünk moziba. Ugye? Ugye. |
Igen, és ez nem csak olvasáskor, hanem íráskor is jelen van, ami egyrészről jó, másrészről viszont egy idő után talán zavaró lehet. |
Ki nem? Ajándékot kapni, főleg, ha valaki fontostól kapod, akkor az nagyon jó. Nem kell feltétlenül nagynak, drágának lennie, csak ajándék legyen. |
Nem minden esetben, tegyük hozzá. Talán a könyvek részletesebbek, jobban el lehet képzelni a helyeket, eseményeket, szereplőket. |
Vannak barátaim, erről szerintem őket meg kéne kérdezni, de én úgy érzem, hogy az vagyok. |
Imádom mindenével együtt (feledékenység...) és imádom, hogy milyen fiatalnak tűnik - persze, anyu is. |
Nem azt a szép türkies-szürkét kaptam, amilyen apunak van. DE meg vagyok elégedve az én nem teljesen barna, színváltós szememmel, napfényben akár még zöldnek is tűnhet... |
Néha órákat töltök azzal, hogy idézeteket keresek. Mindig olyan sok jót találok... |
De így kell elfogadni/szeretni. Senki sem lehet tökéletes, én nem is akarok. Szerintem ez a fajta őrültség kell. |
Nem a fotografikus memóriára gondolok - amit csak néha tudok használni, mert "betelt a memória" - hanem arra, hogy a szememet, ha behunyom mint képek jelenjenek meg az élmények. |
Valószínűleg nem én vagyok az egyedüli, aki így van ezzel. Nem mondom, hogy egyes korszakok mindenje csábít, de azért megvannak a maga szépségei. |
Annyira szépek tudnak lenni, mindig megnézem mindenkiét. Általában szemet rajzolgatok a füzeteimbe (amikor nem földgömböt próbálok), de mind olyan üres. |
Mert imádom az esőt. Nekem nem a lehangoltság jut eszembe róla, hanem a felfrissülés. |
Ha lenne egy gondolatolvasó a közelemben szerintem már megőrült volna. |
Vajon miért lett Nuti a neve a nyúlnak? :D |
... |
Nagyon is. De a könyvek olyan jók! |
Nem feltétlenül főszereplőként, csak legyek látható. |
Ez így erős túlzás lenne, írópalánta. |
Én magamat egy jó hallgatóságnak tartom, de lehet, hogy ez nem így van. |
És legtöbbször csokit, vagy uborkát. De amikor nincs a közelemben étel, akkor csak egyszerűen levegőt. |
A Bones mellett még ezt a sorozatot kedvelem nagyon. Castle karaktere... :D |
Oh, de még mennyire. |
Sajnos, vagy nem sajnos. Ez segít az írásban, de ugyanakkor hosszútávon borzalmas. |
Amerika Kapitány kivételével mindenkit tényleg nagyon szeretek. |
És nem csak én hanem az egész család. |
Bár közel sem egy könyvtárnyi, de azért van miből vállogatni. |
Olyan édesek. Főleg a bundások. |
Elsős koromtól kezdve a farkas a kedvenc állatom. Az első kutyánk félig farkas volt, talán érthető. |
Kicsit félnék, hogy nem értenénk meg egymást, de ettől függetlenül nagyon érdekel. Különböző országok kultúráját és mindennapi életét megismerni. |
Szép álom, sajnos nem a közeljövőben fog megvalósulni, de már dolgozom rajta. |
Igen, hiszek ebben. Igaz tegnap úgy nagyjából az egész életem egy csöppet megváltozott, de nem baj. Oka volt. |
:D Főleg mióta már nincs az a sok nyavalygás. |
Néha előkapni egy jó könyvet, amikor nem minden van rendben. |
A családom egy része olasz (svájci) és imádom az ő ízvilágukat is. Néhány szempontból inkább vagyok olasz, mint magyar. |
Az mindig olyan izgi. Nem az ajándék, hanem, hogy milyen tortát kapok. Idén például Marlenka tortát kaptam, jövőre meg felsoroltam párat... |
Yes. Írd ki magadból, mert különben csak nyomasztod magad miatta. |
Ebben a tekintetben nagyon kocka vagyok. Imádok házakat építeni és utána a degradált vagy normális családommal játszani. |
Azzal kezdtem, folytatom is. Most éppen Bones-osokat írogatok. |
Nem kérdés. Bár nem biztos, hogy odaosztana be a süveg, de ott van a legtöbb ember, aki kedvenc lett a sorozatból. |
Az vagyok, de ez is egy tulajdonságom. Ha nem lennék az, talán kevesebb lennék... |
Igen, van tumblr oldalam ITT és nagyon szeretek felmenni rá, mert habár akadozik egy csomó jó dolog van rajta. |
Zene, jó zene, jó banda. |
Ha esetleg nem így lenne, akkor tévedtem. De hülyének sem mondanám magam... |
Sorozat, amit eleinte nem kedveltem, mert tömeghisztéria volt, de aztán úgy megszerettem. És még egyetlen egy részt sem láttam a 3. évadból... majd később. |
Alvás, álmok, boldogság. |
Naná, hogy! Néha mondjuk ez hátráltat és túl kell lépnem rajta, de amúgy ez jellemző rám. |
Náluk jobban már csak a darazsaktól félek. |
Nagy, tengerre néző ablakokkal. |
Igaz ez? |
Szoktam, néha. |
Imádom, legfőképp Spencert :D |
Mindig valami más tűnik fel. |
Van is egy, Nutinak hívják és éppen vedlik, amúgy szobatiszta volt, csak Brandy megzavarta szegényt. |
Úristen, hogy én tényleg mennyire! |
Love you so much! |
Eddig nem volt rám panasz. |
Ő az a személy, akinek tényleg mindent elmondhatok és tőle még azt is elnézem ha lehülyéz. Amúgy kiskorunkban nagyon hasonlítottunk egymásra és mindig testvéreknek néztek. |
Néha, néha meg sablonos és unott. |
Mások szerint sem, bár ezzel nem mindig értek egyet. |
:D |
Olyankor jó, mert felpezsdül az élet. |
Akkor mindig történik valami váratlan és jó. |
Tervezgetem a jogsit, de nem merészkednék ki az útra. |
Egy nagyon szép életem. |
Olyan szép szavak vannak (prozopográfia, csernozjom)... |
Hát, igen. |
Lehet ez egy picit idegesítő egy idő után. |
:) |
Jaja, nagyon keményen öntöm a vizet mindenkire. Remélem a halak értékelik, mert nem engedem kiszáradni őket. |
Mert nem mindennek kell nagynak lennie ahhoz, hogy élvezni lehessen. |
Zene nélkül nincs élet. |
De még mennyire. Például a képen láthatót most úgy magamba tömném. |
Sosem sikerült, még ezt a blogot is elhanyagoltam egy időre. |
Igenis szeretek biciklizni, bár ez inkább nyári sport - de nyáron a Balaton körül, a környéken... |
Igen, barátságos vagy, és igenis írónak számítasz már, szerintem legalábbis! :)
VálaszTörléshallod, rokonlelkek vagyunk!! *-*<3