Unatkozó Gimnazista és az egyre több személyesblog

Nem is tudom, hogy történhetett, de mostanság egyre többször bukkanok rá személyes blogokra - na, nem zavar, hiszen nem az enyém volt az első és szerintem jók az ilyen blogok, csak... Miért van az, hogy én még akár érdekes témákat is feszegethetek, magamról mesélhetek és még sincs 50 rendszeres olvasóm (na, nem mintha most bloggerre fel tudnának jelentkezni, hiszen az a hülye link állandóan elromlott, van helyette bloglovin) vagy kismillió díjam. De akkor miért zavarnak?
Nem vagyok irigy meg ilyenek - jó kicsit egoista vagyok, de ki nem? Szeretem az olvasómat, szeretem ezt a blogot, mert ide minden olyat leírhatok, amit máshova nem tudnék. Még jobban szeretem a 30 napos kihívásokat és azok nem teljesítésüket. (Erről jut eszembe: most van egy csomó olyan kérdés, amire nem tudok válaszolni, így tehát az csúszik.)

Szóval, találkoztam néhány bloggal, ami még csak idei nyitású, de már 50 rendszeres olvasója van és mindenki agyba-főbe dicséri a szerzőt, mondván annyira tök jó. De ha nekik ez jó, akkor nekem is. Mindenesetre én is itt vagyok és jeee.

Tegnap kaptam Bones 3. évadot, de még nem nézem meg, mert majd egymásután szeretném és ahhoz előlről akarom nézni a sorozatot. Valamint lett volna egybejegyzés a kütyüimről, amiről most itt fogok megemlékezni:
Szombaton addig nem nyugodtam le, amíg el nem mentünk a MM-be és nem vettünk Tabot. Szóval most van nekem egy olyanom és marha boldog vagyok. Ti is? Egy Acer A1-esem van, ami 16GB-os memóriát tükröz és nagyon szerelmes vagyok belé. A hétfőm természetesen azzal ment el, hogy megfelelő hátteret készítsek rá (jelenleg mindenhol Camastoo-s van xD). Apucikámnak egy problémája volt vele, de azt tudjuk orvosolni - fehér a háta, jó lesz rá matrica, de oda Bones-os.

Jaj, majd keresek valami jó kis sablont, remélem lesz olyan, amit jobban tudok kezelni. Persze ezt is imádom, de azért...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése