Újabb 100 válasz tőlem
forrás: Hangtalan mesék
1. Mik azok a dolgok,
amik motiválnak?
Igazából minden nap más motivál és nehéz lenne felsorolni
mindent. Persze vannak olyan dolgok, amik minden nap ott motoszkálnak a
fejemben és az előrehaladásomat segítik. Barátságban a barátaim szeretete motivál; a tanulásban leginkább a jó jegy és a nem-megbukás motivál; az
írásban az, hogy így kiadhatom magamból a
dolgokat, és az elképzelések motiválnak.
2. Milyen telefonod
van? Miért azt választottad?
Egy Sony Xperia L
típusú készülékem van, ami nekem tökéletesen megfelel, bár nem a telefonálás a
kulcsszerepe. Azért ezt választottam, mert amit eredetileg néztem Sony, az
jóval drágább volt, mint ez – és amire nekem igazán kellett a telefon azt ez a
ketyere is jól tudja.
Amúgy születésnapomra kaptam és édesanyám nem akarta
megvenni eleinte – ezért volt meglepi, hogy egy csoki doboz belsejéből húztam
elő. Elég nagy a telefon, ami nekem azért jön be, mert szeretek képeket
nézegetni, illetve videókat – és olvasni is sokkal könnyebb rajta. Valamint a
kamera funkciójáért szeretem nagyon (Állatkertes,
diáknapos bejegyzésemben is a készülék általi képeket lehet megtekinteni) –
bár kicsit furcsa még mindig, hogy várni kell, mert különben nem azt fényképezi
le, amit le akartam.
3. Kik azok az
emberek, akik az agyadra mennek, és miért?
Well, leginkább azok, akik még mindig nem tanultak meg viselkedni és akarattal zavarba/szégyenbe hoznak. Értem én, hogy vannak
körülmények, amikor nem lehet megbosszulni azon az emberen a dolgokat, de akkor
is kicsinyes dolognak tartom, hogy mást pécézzenek ki.
Valamint azok is eléggé a bögyömbe vannak, akik ok nélkül hencegnek, és azt hiszik, hogy marhára viccesek.
Vannak, akik tényleg megtehetik ezt, mert van mit felmutatniuk, de azok, akiket
csak „minden tanár kedvel”, azok ne menőzzenek ezzel – ráadásul úgy, mintha ők
feljebbvalók lennének azzal, hogy a létező összes tanárnak megpróbáltak
benyalni.
4. Milyen nyelven
tanulsz? Miért pont ezt választottad?
Tanulok én németül
és angolul is, bár ezek közül csak
egyiket választottam én, még anno. Még harmadikban választottam a német
nyelvet, mint tanulni kívánt idegen nyelv, mert úgy gondoltam abban édesanyám
és mamám is segítségemre lesz – meg naivan bíztam abban, hogy olasz rokonaim is
szóba állnak velem eme nyelven. Később, egy év kihagyás után, 10.-ben
tapasztalhattam meg ennek a nyelvnek a „szépségeit”.
Az angolt pedig akkor választottam, amikor középiskolát – és
felvettek a nyelvi előkészítőbe, szóval elég intenzíven tanultam. Voltak vele
fenntartásaim (általános iskolában az angolosok mindig menőztek és a németet
lehurrogták), de mostanra a legtöbb eltűnt.
5. Mi volt az oviban
a jeled?
Az első ovimban körte,
majd átmentem egy másik óvodába és ott is megkaptam a körte jelet, aminek nagyon
örültem. Később, mivel egy évvel tovább maradtam és csoportváltozás történt,
megkaptam a bagoly jelet, aminek
rajzolásával rengeteget szenvedtem, míg anyu meg nem tanított a kapualakú-bagolyra.
6. Mit gondolsz a
prostituáltakról?
Ez egy érdekes kérdés és őszintén mondom, nem tudok rá válaszolni. Nem igazán
foglalkoztatott még ez a téma és így nehéz lenne róla bármit is nyilatkoznom –
csakúgy meg nem akarok vagdalkozni.
8. Hány évesen voltál
először szerelmes? (nem plátói)
Öhm, hát talán óvodában voltam először szerelmes, de
leginkább az általános iskolai életemet övezték kisebb-nagyobb gyerekszerelmek.
Ötödikben volt az első komolyabb kapcsolatom és valahogy azt mondanám első igazi (gyakorló)szerelemnek. Bár,
szerintem én igazán szerelmes csak plátóian tudok lenni, ugyanis amit én
szerelemnek érzek az plátói.
9. Mit gondolsz, hol
tartasz 10 év múlva?
Huszonnyolc évesen remélem már a második gyermeket tervezzük
a párommal. Ebben a mondatban benne volt két fontos dolog, amik szerintem meg
lesznek tíz év múlva – legalábbis én remélem nagyon. Szeretném, ha lenne párom
(konkrét elképzelésem van nincs) és már meglenne a diplomám – legalább
az egyik –, ami ha minden igaz huszonhat évesen vehetek kézhez (ha egyszer sem
bukok meg semmilyen vizsgán). Valamint minimum két gyereket szeretnék,
lehetőleg harmincéves korom előtt – tíz év múlva talán tényleg ez lesz…
10. Melyiket
választanád? Karrier vagy család? Miért?
Család, ez
számomra nem kérdés. Talán azért nem a karrier, mert nagyon nehezen döntöttem
el, mi leszek, ha nagy leszek. (Tudom, hogy van még egy csomó időm eldönteni,
de igazából az „aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja” klisét pár ember
már megdöntötte és én is szeretnék beállni a sorba. Ugyanis ahogy elnéztem
azért valamennyit értek a korrepetálásaim, ami számomra egy pozitív
visszajelzés.) Talán azért, mert mindig is szerettem volna egy saját családot,
amiben én vagyok az anya.
11. Hány gyermeket
szeretnél, miért?
Minimum kettőt, mert szerintem egykének lenni nem olyan jó.
Nem szeretném, ha egy gyerekem lenne, mert vannak olyan pillanatok, amikor az
embernek szüksége van egy testvérre. Nem tudom milyen lehet egykének lenni –
biztos van benne jó –, de az kicsit magányosabb, mintha valakinek van testvére.
12. Szereted az
állatokat?
Igen, nagyon szeretem őket. Van egy nyulunk, szóval nem
feltétlenül a kutya-macska párosra kell gondolni, mint „csak azokat szeretem”.
Szeretem a nyulakat, kutyákat, macskákat, kecskéket, farkasokat, vombatokat, mókusokat és még egy csomó állatot, de hosszú lenne
felsorolni őket. A kedvenc állatom a farkas (nem, nem a kecske) és nagyon
szeretnék végre eljutni Veresegyházára, hogy simogathassak is egyet-kettőt. (Kecském amúgy volt közvetve, a papámnál, de nagyon
kicsi voltam még és elég homályosak az emlékeim róla.)
13. Mi a szubjektív
véleményed a környezet szennyezésről?
A szubjektív véleményem, hogy ez nem tesz jót a Földnek, a
földnek, a vizeknek és az emberiségnek sem. Személy szerint én ellene vagyok,
de sok mindent nem tudok ellene tenni. Azok, akik meg szennyezik a Földet, azok
csak saját maguk alatt ássák a gödröt.
14. A világvége
szerinted eljön?
Melyik? Mert eddig már pár világvégét átéltem, de egyik se
volt valami nagy durranás. De, ha valaki tud valami jó kis közelgő világvégét az
értesítsen.
15. Van jogsid? Ha
nincs, szeretnél? Mikor?
Nincs jogsim, és eleinte szerettem volna, de én saját
magamat nem engedném ki az útra. Szóval még kérdéses számomra, hogy legyen-e
jogsim – munkába biciklivel is be lehet járni szerintem, vagy tömegközlekedéssel.
Igazán nem tudom.
16. Kit szeretsz a
legjobban a világon, és miért? Van ilyen ember?
Legjobban a világon? Nagyon szeretem a családomat, P.-t, B.-t, L.-t, Sz.-t, Livit és még talán
M.-t. De nem tudom, kit szeretek
legjobban a világon, mert ez nem ilyen egyszerű. Nincs egy ember, de a
felsoroltakat mind nagyon-nagyon szeretem.
17. Gyerekkorodban
gyűjtöttél valamit? Ha igen mit?
Csigát, és plüssöket. Kicsit nagyobb gyerekkorom
óta már az 5 Ft-osokat és a kártyákat is. Igazából az 5 Ft-osok gyűjtögetése
egész jó, mert mindenki nekem adja az apróját (már, aki jobb esetben gondol rám
és tudja, hogy mennyire szeretem ezeket a pici, apró érméket).
18. Facebook vagy
Tumblr? Miért?
Mindkettőm van, de míg az egyiket a közösséggel való
kapcsolatfenntartás a célom, addig másikkal a másik énem kiélése a cél. Ha
választanom kéne nem tudnék, mert számomra a Facebookon is a legfontosabb a chat, az viszont nincs Tumblr-ön… Viszont Tumblr-ön nincs az
embernek szüksége chat-re, mert az másról szól. Szóval nem igazán tudok
választani.
19. Tégy úgy mintha
egy állás interjún lennél, írd le, hogy viselkednél, és egy párbeszédet. Milyen
ruhában jelennél meg?
Vennék magamnak egy szép, fekete blézert azt hiszem – mert
nem igazán rajongok a blúzokért, az alá pedig nem feltétlenül szükséges.
Felvenném a fekete nadrágom és valószínűleg kölcsönkérném édesanyámtól a közös
fekete cipőnket – pedig addigra azt hiszem, már nem itthon fogok élni.
Párbeszédet nem tudok írni, mert még nem volt állásinterjún
főleg nem olyan munkára való jelentkezésnél, ami lenni szeretnék – segítőtársak
híján be kell érnie mindenkinek a viselkedés leírásommal.
Mosolyognék, mert mosolyogni jó és magabiztos jellemre vall
– márpedig én elérem azt, amit akarok, előbb-utóbb. Nem lennék túl komoly, de
hebrencs sem – valahol köztes állapotban, ahol meg tudom győzni a (jövőbeli)
felettesem arról, hogy én kellek neki, mert alkalmazkodó vagyok, ugyanakkor
vannak elképzeléseim a szakmámban. (Ajjaj,
lehet, hogy nekem soha sem lesz munkahelyem…)
20. Van olyan dolog,
amire büszke vagy? Mire?
Arra, hogy befejeztem „A túlélő”-t; arra, hogy kilencedikben különdíjas
lettem a novellaíró pályázaton; arra, hogy dicséretes ötös lett az informatika
vizsgám; arra, hogy…
Ha jobban belegondolok, elég sok mindenre büszke lehetek,
bár néha úgy érzem nincs mire. Nem tűnök ki az osztályból kiemelkedő
teljesítménnyel, nem érzem megérdemeltnek minden esetben az eredményem és
valahogy úgy érzem még nincs meg az, amire tényleg, igazán büszke lehetnék.
21. Van olyan dolog,
amit megbántál? Ha igen miért, ha nincs miért?
Rengeteg dolgot bántam meg, de, ha ezeket nem csináltam
volna meg, akkor szerintem nem is én lennék. Van olyan dolog, amit megbántam,
pedig igazából én nem is tehettem róla; olyat is megbántam, amit én okoztam
magamnak… De ezek mind építik a jellemet, formálják az embert, úgyhogy a
miértre nincs válaszom. Egyszerűen könnyebb lett volna ezen dolgok nélkül élni,
de ha visszamehetnék az időben a sok szép dolog miatt valószínűleg nem
változtatnám meg a döntésem és ugyanazt csinálnám.
22. Humán vagy reál
beállítottságú vagy?
Ezen a kérdésen rengeteget gondolkodtam, mert egyfelől
fogalmam sem volt mi micsoda, másfelől utána olvasva sem tudtam eldönteni.
Szóval én olyan köztes vagyok, nagyon köztes és igazából úgy érzem nem ezen a
kérdésen fogok agyalni életem folyamán. Vagyok amilyen vagyok, akarom, amit
akarok és leszek, ami leszek.
23. Jártál zeneiskolába?
Milyen hangszeren szeretnél játszani?
Inkább azt mondanám, hogy tanultam zenélni – nekem csak a vizsgákra kellett átmennem a
zeneiskolába. Én furulyáztam, de sajnos a tanárom megutáltatta velem, így
abbahagytam – édesanyám a mai napig azt mondja, hogy hülye voltam, de szerintem
nem volt olyan eget rengető nagy probléma, hogy többé nem éltem az élménnyel.
Egy időben nagyon szerettem volna gitározni és zongorázni, de nem voltam hozzá kellően lelkes,
úgyhogy nem kezdtem el a tanulásukat.
24. Mi az a 10 dolog,
amit mindennap megteszel, az alap dolgokon kívül? (2014. március 17.-én
megválaszolt kérdés)
1. Beszélek R.-el
2.
Beszélek még egy
emberrel (bár ez az utóbbi időben már
nem mindennapos)
3. Zenét hallgatok
4. Megpróbálok írni
5. Elképzelem a jövőm
6. Játszok a nyúllal
7. Gyakorlom az angolt a második pontban
említett személlyel
8.
Elalszom a
fotelban (túl kényelmes)
9. Megnézek pár képet a gépen
10. Eldöntöm, hogy rendet kéne raknom (de
sosem sikerül)
25. Hol tartanád
álmaid esküvőjét? Hova szeretnél nászútra menni?
Álmaim esküvőjét Tatán,
az Angolkertben tartanám, mert mikor osztálykiránduláson ott jártunk láttuk
egy esküvő előkészületeit és nagyon tetszett. Meg engem Tata nagyon vonz,
valahogy egy békés kisváros képzeletét kelti az emberben – van tó, parkok, egy
vár. Meg szerintem Tata egy kicsit romantikus is – ha már csak arra a
falrészletre gondolok, ami rögtönzött lakatfal lett.
A nászutat nem tudom még, mert azzal úgy vagyok, hogy amit a
férjem akar, az nekem is megfelel – kivétel, ha Balatonra akar menni. Igazából
mindegy, hogy külföld vagy belföld – a lényeg, hogy jó legyen.
26. Ha 1 napig azt
tehetnéd, amit akarnál/szeretnél, mi lenne az?
Az csak akkor lenne jó, ha nem lennének szabályok és
következmények – mivel viszont ezek vannak, így kicsit nehezebb. Biztos
elmennék valahova – valamelyik másik városba. Nem egyedül. Beszélnék valakivel,
megbeszélném a dolgainkat – végre elmennék túrázni. Megölelném, mert azt
csinálhatom, amit akarok –, s jelenleg semmi másra nem vágyom jobban.
27. Kinek a bőrébe
bújnál szívesen? (híresség)
Jó kérdés, nem tudom. Ismerni ismerek hírességeket, de nem
tudom, kire mondanám rá, hogy olyan nagyon szívesen lennék a bőrében.
28. Mi szerettél
volna lenni kiskorodban?
Anyu azt mondta, hogy volt egy olyan időszak, amikor
bármilyen szakmát megláttam az akartam lenni. Aztán, ahogy kicsit nagyobb
lettem már rájöttem, hogy a gyerekekkel szeretnék foglalkozni, mint
gyermekorvos. Elég sokáig az akartam lenni.
29. Mi a véleményed a
drogokról?
Egészségtelen,
divatcuccok, amik tönkreteszik az embereket. Én nem élek és nem élnék
velük, mert nincs rájuk szükségem. Akik használják, használják – ha nekik ez
így jó, az ő életük, azt tesznek vele, amit akarnak.
30. Mit gondolsz a
bántalmazásokról?
Mind a lelki, mind a fizikai szerintem rossz dolog. Nem
tudok hozzá sokat hozzáfűzni, mert nem is akarok – valahogy nem érzem, hogy
érdemben hozzá tudnék szólni, így meg fölösleges.
31. Melyik álmod vált
valóra?
Találkoztam azzal a sráccal, akit álmaimban láttam – mármint
külső és belső egyaránt ráillik. Ez azért vicces, mert sose gondoltam volna,
hogy tényleg létezik, s mégis. Neki elég sokat köszönhetek.
Eljött a születésnapomra az a személy, akit én szerettem is
volna, meg nem is, ha eljön. Aznap minden szép és jó volt, de aztán
természetesen beállt a vészjósló csend. Nem vártam mást, tudtam nagyon jól,
hogy ez lesz, de kicsit rosszul éltem meg – de a születésnapom egy nagyon szép
nap volt, a következmények ellenére.
32. Milyen zenei
műfajt szeretsz, és miért?
Gyakorlatilag mindent, de inkább pop-ot hallgatok, ha
tehetem. Miért? Mert így hozta az élet, ezt hallgatott a család, ezt hallgatott
a baráti kör, ezt kezdtem el én is hallgatni. De a rap-en kívül nincs bajom a
többi műfajjal sem.
33. Mi a márkás
dolgokról a véleményed? Te is vásárló vagy, vagy beéred az olcsó dolgokkal?
A márkás dolgok jó dolgok, ha van rá pénzed. Bár nem tudom,
mi számít igazán márkásnak, azt hiszem van néhány olyan cuccom. De igazából
mivel nem vagyok egy plázacica (egy hónapban egyszer szeretek vásárolni menni,
vagy egyszer sem), ezért nem nagyon izgat, hogy éppen márkás vagy olcsó.
Élelmiszerek esetén az van, amit anyu akar – kivétel
kakaópor, mert abban apuval szabjuk meg a dolgokat.
34. Pesszimista vagy
optimista vagy?
Realista vagyok –
a legtöbb esetben.
Pesszimista csak akkor szoktam lenni, ha nem vagyok valamiben
biztos – és elhiszem, hogy csak rossz dolog lehet. Nem sok ilyen helyzet van,
de azért akad…
Optimista meg akkor vagyok, amikor nem pesszimista. Szóval
optimista ember vagyok inkább, mint pesszimista, de nem vagyok teljesen
optimista.
35. Mi a legnagyobb
félelmed? Fejtsd ki!
Jelenleg az, hogy beszélnem kéne valakivel, de az is, hogy
nem beszélünk. Mert ez így nem jó – és képtelen lennék csak úgy elfelejteni,
mert ahhoz ez már túlságosan mély (legalábbis bennem).
Van még egy csomó másik félelmem is:
·
nem találok társra, és ezzel az egész életem
felfordul, mert semmi sem lesz olyan, mint ahogy reméltem;
·
hogy elveszítek mindenkit, aki fontos nekem…
36. Jelentkeznél
valóság showba? Miért?
Nem, mert nem vagyok valami szereplős személy – inkább
háttérben szeretek lenni. Már úgy értem, hogy kamerák előtt – nem szeretem a
kamerákat, mert nem szeretem a hangom, meg, ahogy kinézek (nincs bajom a
testemmel, meg semmi ilyesmi, egyszerűen látom a hiányosságaimat és emiatt kicsit visszahúzódó vagyok).
37. Említs 5 embert,
aki fontos számodra, és mond el miért?
Nos, a család természetes, hogy fontos nekem, éppen ezért
olyan embereket írtam, akik nem a családomba tartoznak, de fontosak nekem.
Mind (1-5.) ugyanazért fontosak számomra: nagyon jó
barátnőim – illetve az 5. barátom – és mindig meghallgatnak, számíthatok rájuk.
Ha arra gondolok, valakivel szeretnék programot csinálni, akkor közülük
választok. Mindannyian különböző személyiségek, ami azért jó, mert különféle
programokra tudok velük elmenni – persze vannak közös programok is azért.
A +1 meg azért került fel, mert ő is fontos nekem, de ő
kicsit másként.
1. B.
2. P.
3. L.
4. Sz.
5. B.
+1. M.
38. Tél vagy nyár?
Tavasz, vagy ősz. Igazából szeretem a telet, mert téli
hónapba születtem és ezáltal nekem télen eggyel több ünnepelni valóm van
(hajajj, hacsak az enyém lenne télen…). De nem is csak ezért szeretem a telet,
hanem azért is, mert télen szerintem minden sokkal tisztább – vagyis, ha csak a
hóborította tájakra gondolunk, amik
mostanában nincsenek. Fagyit enni is télen nagyobb buli, na meg a forró
csokik és a különböző téli frissítők is nagyon csábítóak.
De szeretem a nyarat is, mert
39. Vallásos vagy?
Meg vagyok keresztelve, de nem vagyok megrögzött hívő.
Mármint, nem tudom ezt, hogyan lehetne megmagyarázni. A lényeg, hogy meg vagyok
keresztelve.
40. Egyenes vagy göndör
haj?
Hullámos, leginkább. A szög egyenes hajat is szeretem, de
mindig is a hullámos volt a szívem vágya, mert az tetszik legjobban. A göndör
hajjal sok lenne a problémám és néhány ember úgy néz ki velem, mint egy
pulikutya.
41. Van párod? Ha
igen, meséld el hogy jöttetek össze. :)
Nincs.
42. Mi volt életed
legromantikusabb pillanata?
Tényleg romantikus pillanat, vagy olyan pillanat, amit én
romantikusnak éltem meg, közben lehet (sőt biztos), hogy abszolút nothing volt?
Első variációra hmhm, nem tudom, talán amikor összevesztem
ötödikben a barátommal és vett nekem egy képeslapot és azt mondta szeret. Talán
ez volt.
Második variációra lenne rengeteg, de talán az volt, ami a
születésnapomon történt – a meglepetésem őrült
terve.
43. Szereted a sportot?
Tulajdonképpen igen. Nagyon szeretek biciklizni és
bowlingozni. Futni csak nagyon hobbi szinten.
44. Írj 20 nem
általános dolgot magadról
1.
Minden nyáron elhatározom, hogy megváltozom – és ez
sosem sikerül;
2.
Sok ember szerint lehet, hogy nincs szépérzékem;
3.
Néha úgy érzem, egy chip van az agyamban – csak nem
működik mindenben jól;
4.
Zavarónak érzem magam – elég sokszor;
5.
Szeretek beszélni, bármiről;
6.
Eddig háromszor-négyszer voltam igazán szerelmes, de
csak egy esetben éreztem azt, hogy megtaláltam a valakit;
7.
Szeretném megírni az életem történetét, de nem
emlékszem tisztán a párbeszédekre;
8.
A legfurcsább dolgokról szoktam írni;
9.
Mikor a papám meghalt féltem, hogy a fél
tüdős-betegséget is elörököltem tőle;
10.
Van egy (fül)betegségem, amivel már nem foglalkozom,
mert minden orvos egy idióta;
11.
N
12.
I
13.
N
14.
C
15.
S
16.
T
17.
Ö
18.
B
19.
B
20.
!
45. Melyik országba
jutnál el szívesen?
Ó, hát tulajdonképpen én körbeutaznám a világot. Szeretnék
eljutni különféle helyekre – a legmelegebbre, a leghidegebbre. Igazából konkrét
úti célom nincs – ahová mindenképp szeretnék eljutni Grönlandra és szeretnék
ott epret termeszteni (igen, ez meglepő lehet, de addigra kifejlesztem a
megfelelő technikát).
46. Sorolj fel 10 jó
tulajdonságot. +1et a neved kezdőbetűjével! (ne szokást írj)
1.
Jószívű
2.
Önelemző
3.
Kreatív
4.
Támogató
5.
Kifinomult
6.
Intuitív
7.
Kifejező
8.
Együttérző
9.
Kíváncsi
10. Gondoskodó
+1. Kitartó
47. Sorolj fel 10
rossz tulajdonságot. +1et a neved kezdőbetűjével! (ne szokást írj)
1.
Akaratos
2.
Szeszélyes
3.
Visszahúzódó
4.
Bűntudatos
5.
Depresszióra hajlamos
6.
Féltékeny
7.
Aggódó
8.
Szétszórt
9.
Feledékeny
10. Megszállott
+1. Kritikus
48. Mennyire jellemző
rád a neved?
Eléggé. Szerintem
az egész nevem egybecseng és mind a Kinga, mind a Zsuzsanna név meghatározása
illik rám. Szeretem magam elvégezni a feladatokat – ha csapatban kell dolgozni
eléggé parancsolgatós lehetek, és a legvégsőkig küzdök a tökéletesért. De
ahhoz, hogy jobban megismerjétek e két nevet, itt vannak az elemzések:
„A Kinga név felelősségteljes, független személyiség
kialakulását támogatja, aki szeret egyedül, a saját elképzelései szerint
dolgozni, mert ötletei kiforrottak és pontosak. Nem szívesen fordít időt és
energiát mások meggyőzésére. Az esze gyorsan vág, és csak jól elvégzett munkát
szeret kiadni a kezei közül. Mivel nagyon igényes, sokszor inkább maga végzi el
azokat a munkákat is, amiket esetleg másokra bízhatna. Mindezt azért teszi,
mert tart attól, hogy ha nem maga végzi el az adott feladatot, az a minőség
rovására mehet. A név egyenes jellem kialakulását támogatja.”
„A Zsuzsanna név olyan karakter kialakulását támogatja,
aki folyamatosan igényli a változást, szeret utazni, keresi az új lehetőségeket.
Ez a folyamatosan aktív egyéniség nem viseli könnyen, ha egy kialakult
rendszerbe kell belehelyezkednie, vagy számára unalmas, egyhangú dolgot kell
csinálnia. Ezért a feladatok megoldására újfajta, a korábbinál hatékonyabb
megoldásokat keres és talál. Ügyesen irányít másokat, de türelmetlen, és ha
valami nem megy valakinek, akkor legszívesebben maga végezné el az adott
munkát. Tehetséges lehet, mint ügynök vagy eladó, valamint szerencsés lehet a
szerencsejátékokban, de jobb, ha óvatos, és nem hisz túlzott önbizalmának.”
49. Hisztizel, ha
meglátsz egy pókot a falon?
Nem, egyszerűen
szólok édesapámnak, hogy csináljon vele valamit. Azt hiszem ennél többet nem
igazán tudok tenni, mert azok a dögök általában túl magasan vannak ahhoz, hogy
én elérjem őket. Illetve, ha valamilyen úton módon mégiscsak elérhetném, akkor
meg az iszonyom tart vissza.
50. Szoktál “bolhából
elefántot csinálni?”
Igen. Azt hiszem,
az én bolha-elefántjaim egy idő után tényleg elefántok lesznek, így én csak
felkészítem a körülöttem élőket.
51. Gondolkoztál már
öngyilkosságon illetve öncsonkításon?
Igen, mert az írás
során kénytelen voltam – a szereplőim igen változatosak és minden egyes történetben
előfordulhatnak apró balesetek. De a saját életemet nem dobnám el, és minden
testrészemre igen nagy szükségem van, úgyhogy nincs probléma.
52. Mik borítanak ki
téged?
Az igazságtalan, hazug
emberek. A hazugságoknál én is tudom mi kegyes, és mi kegyetlen – inkább ez
utóbbi az, ami kiborít. Igazából ez a két tulajdonság eléggé taszít, így nem
igazán hagyom, hogy közel kerüljenek hozzám ilyen emberek.
És, ha valaki átvág és
kihasznál. Nincs is ennél szomorúbb és kegyetlenebb dolog.
53. Számodra fontos
embereket vesztettél el?
Igen.
Elveszítettem a nagypapámat – igazándiból –, és elvesztettem olyan embereket
is, akiről azt hittem a barátaim. Azt hiszem mindkettő eléggé megviselt, de
próbálom túltenni magam rajta.
54. Mik azok a célok,
amiket 2 éven belül szeretnél elérni?
Szeretnék leérettségizni, megszerezni legalább az angol
nyelvvizsgám és keríteni valami másik nyelvet, amit felsőfokúra tudok majd
tornázni – hogy meglehessen a mesterdiplomám majd. Szeretném befejezni a VSz-t,
valamint írni egy könyvet arról ahogy éreztem magam ebben az évben
|2013-2014-es tanév|.
Szeretnék továbbá egy párkapcsolatot, eljutni túrákra és
elmenni egy hosszabb biciklitúrára. Szeretnék elmenni túrázni az informatika
tanárommal – mert megígértem neki –, és elmenni futni az angol tanárommal.
55. Használtál már ki
valakit? És miért?
Nem, mert nem
szeretem, ha valaki kihasznál valakit. Vagyis, ha ki is használtam valakit,
akkor kölcsönösen kihasználtuk egymást – és nála azért nem éreztem rosszul
magam, mert ő megtette ugyanazt.
56. Rossz embernek
tartod magad?
Nem, olyan
embernek tartom magam, akinek vannak jó és rossz tulajdonságai, aki igyekszik
megfelelni mások elvárásainak. Olyan embernek, aki mindig másokat helyez
előtérbe és így nem lehet rossz ember.
57. Szüleiddel milyen
viszonyban vagy?
Baráti. Igazából a
szüleim nagyon fiatalosak – és fiatalok is, ha úgy vesszük – így elég sok
mindenben megértjük egymást. Viszont vannak kisebb nagyobb súrlódások is
köztünk – valószínűleg, mert mindketten igyekeznek máshogy nevelni.
Anyu sokszor megsértődik – olyan akár egy tinédzser.
Igyekszik nem olyan lenni, mint mama, mert tudja, hogy az mihez vezetne. Velem
nem igazán jut dűlőre – a húgommal kicsit más a viszonya –, mert én inkább rá
hasonlítok.
Apuval többet veszekszem, mert akármennyire is imádnivaló
néha kiborító. Mindig rosszul érzem magam miután veszekedtünk, de mivel nem
olyan jó a memóriája – az enyém meg egy kicsit talán túlfejlett – így az
igazságtalan helyzetekre igazán kényesen reagálunk mindketten.
58. Szeretsz iskolába
járni?
Igen, mert kiűzi a
rossz gondolatokat a fejemből és ihletet ad az íráshoz – néha túlságosan is
valóságos ihletet. Szeretem, hogy ott vannak a barátaim és emberek, akikkel
tudok beszélni. Örülök, hogy vannak jó fej tanáraim – a megszokott nem-jó fej
tanárok mellett.
59. Mit gondolsz a
nyitott kapcsolatokról?
Biztos van olyan, akinek ez jó – és bizonyos helyzetekben
megérthető. Én nem hiszem, hogy képes lennék rá, de ki tudja. Elítélni nem
ítélem el, mert nincs benne tapasztalatom és nem tudom akik ilyesfajta
kapcsolatban vannak miért vannak abban.
60. Milyen nyelveken
szeretnél megtanulni?
Szeretnék megtanulni az angolon és németen kívül: olaszul.
Persze egy kicsit szeretnék tudni finnül és oroszul, mert ez a két nyelv nem
hagy nyugodni. Szerintem amúgy elég sok szép nyelv van, de nekem sajnos nem
minden nyelvhez van érzékem – én legalábbis így érzem.
61. Voltál már
tengerparton?
Igen, méghozzá
2013 májusában. Olaszországba látogattam el pár napra és még az eső sem
állított meg, hogy kigyalogoljak a tengerpartra. A „magyar tenger” partjára
eddig minden évben lejutottam.
62. Szoktál alkoholt
fogyasztani?
Nem olyan régóta, de
igen. Néha iszok egy Bacardi Breezert – a citromos a kedvencem –, illetve
ittam tequilát A. születésnapján, és Somersbyt az unokatesóméknál. A pezsgőt
nem szeretem, de szilveszterkor és R. születésnapján ittam.
63. Szereted a körmöd
festeni, amennyiben lány vagy? Esetleg műköröm?
Szeretem kifesteni a körmöm, de nem szeretem, amikor elkezd
lekopni mivel nem bírom elviselni annak a folyamatnak a hangját amikor leszedem
a körmömről a körömlakott. Ennek következtében, ha kifestem, akkor valami
halvánnyal.
Műkörömre nekem nincs szükségem, mivel a körmöm hosszabbra
is képes megnőni, mint egy műköröm. Szerintem nem bírnám elviselni, mert olyan
idegen érzés – egyszer egy Barbie babához volt és feltettük, de nem tetszett az
érzés.
64. Régen, myvip vagy
iwiw volt a kedvenced?
Mindkettőt szerettem, de számomra a myvip designja jobban
tetszett – főleg miután az iwiw elkezdett nagyon hasonlítani a Facebookra. Aztán
a myviphoz tartozó adataimat elfelejtettem és inkább beléptem még kétszer az
iwiwre, majd érdekes helyszín lett – miután R. megmutatta ő hogyan deríti ki
azokat az apróságokat – és most meg megszűnt. Szomorú.
65. Voltál már
plátóilag szerelmes?
Oh, dehogy… Csak megszámlálhatatlanul
sokszor, mert én ilyen vagyok – romantikus lélek. Igazából nálam kétféle
plátói létezik – mert miért lenne könnyű nekem?! Az egyik „típus” az, amikor
híresség kelti fel a figyelmem – ez tipikusan reménytelen dolog; a másik
viszont, amikor valaki elérhető kelti fel a figyelmem, de tudom, hogy úgyse
lenne köztünk semmi – ezek azok, amiken nagyon sokáig képes vagyok rágódni.
66. Szeretsz buliba
járni? Vagy koncertekre?
Ööö, nos én nem vagyok egy buliba járós típus – kivétel
születésnapi összejövetelek/elmenetelek, amiken szívesen részt veszek.
Koncertekre se nagyon járok – mert nem jutok el –, de őszintén mondom, engem
nem annyira csábítanak. Persze, van pár banda amit élőben is megnéznék
magamnak, de nem hajt a vágy, hogy bulihuligán legyek.
67. Írd le, mit élsz
át, ha szerelmes vagy. Hogyan tudnád megfogalmazni, milyen érzés?
Nos, erre vicces válaszolni, mert egy barátomtól (legalábbis
azt hittem az) megkaptam, hogy szerinte én nem tudok különbséget tenni a
szeretet és szerelem között. Nem mondom, hogy nem esett rosszul – meg kicsit
félreinformáltnak éreztem magam abban a pillanatban –, de asszem az én
„szerelem érzésem” nem is annyira érdekes. Mert hülyeség lenne azt mondani, hogy
„aki szerelmes, az nem szeret”, mert szerintem marhára nem így van – meg aztán
inkább szeretek valakit tisztaszívemből, mint hogy azt mondják nem is vagyok
igazán szerelmes.
Amikor én szerelmes vagyok akkor, a nap 22 órájában rá
gondolok és boldogsággal tölt el, hogy ezt megtehetem. Aztán megpróbálom
elmesélni a barátaimnak is, hogy milyen szuper dolog ez – de ők sajnos
valamilyen okból kifolyólag nem értékelik, hogy vannak érzéseim. Aztán
depresszió közeli állapotba kerülök, majd rájövök, hogy hiába mondta anyu, hogy
fiút ne helyezzek a barátaim elé, a barátaimat nem érdeklem, és végül találok
két embert, aki velem együtt örül. Ekkor általában már szóba elegyedtem a
szerelmem tárgyával – hacsak az nem plátói 1-es típus – és mivel kiismerem az
embereket rájövök, hogy szeretem-e vagy szerelmes vagyok-e belé, úgy igazán.
Végül pofára esek és soha többé nem akarok szerelmes lenni.
De amúgy szerintem a szerelmet nem lehet elvonatkoztatni a
szeretettől – hiszen ki tud valakibe úgy beleszeretni, hogy nem szereti? És, ha
a szerelem elhalványul szeretet lesz belőle – és az erősebb, mint a máig
ismeretlen fogalmú „nagyobb horderejű dolog”.
68. Külföld vagy
belföld? Miért?
Külföld. Bár
belföldön is vannak dolgok/helyek, amiket szeretek, de nem érzem úgy, hogy képes
lennék itt tölteni az egész életem. Mondjuk lehet, hogy csak irigykedem
édesanyámra, akit kiskorában mindenhová elvittek és bejárta a nagyvilágot – én
csak Olaszország egy részén, Szlovénián átutazva, valamint Ausztria egy részén
jártam. Szeretnék eljutni Svájcba, hogy megismerhessem a családom egy részének
világát; és érdekelnek Skandinávia is – valamint Grönlandra is szeretnék
eljutni. Számomra külföld nagyobb szabadságot jelent.
69. Mondj 5 hibát
magadról, ha van.
Mivel senki sem tökéletes így nekem is vannak hibáim.
1. Érzékeny. Azt
hiszem, ez hozzám tartozik és sokan mégse képesek elfogadni/megszokni.
2. „Ami a szívén, a
száján” típus. Ez néha jó, néha rossz – anyu egyszer azt mondta nem baj,
aztán azóta is folyamatosan csak veszekszik velem emiatt…
3. Makacs. Hmmm…
igen, tényleg
4. Kutató.
Szeretem ismerni az embereket és ha valami felkelti az érdeklődésem, de nem
kapok rá konkrét választ akkor utánanézek – ezt volt szíves egy személy
kutatásnak nevezni, majd tesztelt is.
5. Meggondolatlan
(néha). Visszatekintve mindig úgy vagyok vele, hogy ennek biztosan így
kellett történnie – így könnyebb elviselni, ha visszatekintve valami
zavarót/rosszat csináltam meggondolatlanul.
70. Milyen az
önbizalmad? Van?
Az önbizalmim mikor
milyen… Van, ez egész biztos, hiszen sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy
ha nem lenne, akkor kész káosz lenne. De nem olyan nagy, mint amilyennek mások
láthatják néha. Vannak dolgok, amikben minimumomon van, de vannak olyanok
amikor szárnyal.
71. Szoktál csúnyán
beszélni?
Mostanában többször és nem vagyok rá büszke, de úgy érzem
nincs vele gond néha. Persze nem nagyon csúnyákat szoktam mondani, meg
ráadásul, ha használok is akkor is csak azért mert már nagyon kikívánkozik –
nekem a mamám még kimosta szappannal a szám, pedig csak elismételtem, amit ő
mondott.
72. Dolgoztál már? Ha
igen mit?
Igen, bár csak közmunka – és még nem is végeztem vele,
úgyhogy bele kell húznom. Egy óvodában dolgoztam/dolgozok, ami annyit jelent,
hogy ősszel falevelet söprök, télen a mikulásra készülődünk – festéssel,
műsorral. De már segítettem a balatoni büfében is, valamint pincérkedtem is egy
kicsit.
73. Milyen diáknak
tartod magad?
Hát, visszafogottnak-dicsekvő.
Visszafogott
vagyok, mert nem annyira kötnek le az ilyen tanulós dolgok – persze, vannak
kivételek. És nem szeretem hallatni a hangomat, inkább csöndesen „mindent tudó”
leszek, mintsem a kezem folyamatosan a levegőben legyen.
Dicsekvő, mert
vannak olyan tantárgyak, amiknél képes vagyok a szárnyalásra – így néha
elszállhat velem a ló. De ez ritkábban fordul elő.
Amúgy egy csendes – jó, nem mindig – közepes/jó tanuló
vagyok, aki ha valamit eltervez szereti ha megtörténik, és harcol a végsőkig.
Szeretem elérni legalább a jó szintet, de vannak tárgyak, amiknél ez nagy
harcokat jelent.
74. A kedvenc színed
jellemző rád?
Először is, nekem három kedvenc színem van, ezek a
fekete-zöld-piros – nem feltétlen ebben a sorrendben. Kerestem egy kis
színelemzést, hogy betegyem ide és ne csak én tudjam elmondani mennyire
jellemző rám – hiszen vannak, akik ismernek és lehet ők máshogy látják.
Piros-én:
„A piros a vér és a tűz színe, de párosítják a veszéllyel, a
szerelemmel, és a háborúval is. A piros egy olyan szín, amely képes a vérnyomás
emelésére, növeli a légzésszámot, és felgyorsítja a belső folyamatokat. Kiemeli
a képeket, a szövegeket, és képes az embert a gyors döntésre sarkallni.
A piros szín a reklámokban valamilyen erotikus tartalomra
utal, gondoljunk csak a piros ajkakra, a piros körmökre, vagy éppen a
piroslámpás házra. Használják a veszélyforrások jelzéséhez, pl.: a közlekedési
lámpákon. A piros világos árnyalatai az élvezetet, a szenvedélyt, a szerelmet
jelképezik, a sötétebb árnyalatok a dühöt, az erőt, a bátorságot, a vágyódást,
vagy a rosszakarást jelentik.”
A piros színnek a szerelem része, ami szerintem jellemző rám
– szerintem ez egy érzéki szín. Az idézet utolsó mondata mindent elárul –
majdnem mind jellemző is rám, kivétel a rosszakarás.
Zöld-én:
„A zöld a természet színe. Fejlődést, harmóniát,
szemtelenséget, termékenységet jelent. Az emberi szem számára, a legpihentetőbb
szín. A zöld szín jelenti még a tapasztalat hiányát, amire a legjobb példa,
hogy „zöldfülű vagy még”.
A címertanban a zölddel, a fejlődést és a reményt
tüntethetjük fel. A zöld ellentéte a pirosnak, biztonsági eszközöknél; például
ez a színe a szabad átkelésnek az úttesten.
A sötétzöld a pénzre utal, az anyagi világra, és a Wall
Streetre.”
Számomra a szabadság színe, ami átsegített az általános
iskolából a középiskolába – igen, akkor nyáron úgy döntöttem megváltozok és a
zöld színt választottam a piros helyett, mint kedvenc. Igazából szemtelen
vagyok – néha –, és nem tudatosan választottam a piros ellentétét.
Fekete-én:
„Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a fekete szín
jelentéséről, ami talán a legtöbb reakciót váltja ki. A fekete a halált, a
betegséget, a gonoszságot, ugyanakkor az eleganciát jelenti. Használják
háttérként, kiemelő színként. A fekete ruha eleganciát jelent, és vékonyabbnak
látszunk benne. A fekete ellentéte a fehérnek, sárgának és az összes világos
színnek.
A Fekete a perspektíva és mélység érzetét kelti, de egy
fekete háttér csökkenti az olvashatóságot. Egy fekete öltönyben vagy ruhában
vékonyabbnak tűnhetsz. Egy galériában vagy kiállításon a fekete vagy szürke jó
háttér lehet, mert kitűnik belőle a többi szín. A fekete nagyon jól ellentétben
áll a világos színekkel. Ha a narancssárga vagy piros – vagy egyéb más erős –
színekkel összehozva a fekete egy nagyon agresszív színsémát adhat.”
Ez a szín igazából nem is jellemző rám, de véleményem szerint
ez egy nagyon egyszerű szín, ami megy mindenhez. Nekem leginkább az elegancia
jut róla eszembe, ami talán jellemző rám – már ha ünnepségekről van szó.
75. Melyik parfüm a
kedvenced?
Igazából nem nagyon használok parfümöt – csak, ha valamilyen
alkalomról van szó –, főleg nem nyáron, mert előjöhet az allergiám. De van egy,
aminek az illata nagyon tetszik és édesanyámtól kaptam meg, mert neki túl édes
volt. Ez pedig nem más, mint a Esprit
Night life summer edition – ez kókuszos, mandulás, gyümölcsös illatú.
76. Hiszel a
természetfeletti dolgokban? Van rá példa?
Hát, biztos van – én nem mindenben hiszek. Hiszek abban,
hogy a gyerekek látják a szellemeket kiskorukban. De a vámpírokban nem hiszek
és a zombikban sem – mármint, hogy lennének. Természetes, hogy valamennyire el
tudom képzelni ezeket a lényeket, hiszen rengeteget olvasok – valamint van
fantasy témájú blogom is.
77. Mennyire jók a
megérzéseid?
Eléggé. Volt olyan, hogy boboztunk anyuval és mikor mentünk
fel azt mondogattam anyának, hogy óvatosan menjünk, mert fel fogunk borulni –
és tényleg így történt, ennek hegét 2008 tavasza óta hordozom a könyökömön, bár
alig látszik.
Amúgy nem vagyok látó, de elég sok déjà vu érzésem szokott
lenni. A megérzéseimre próbálok figyelni – bár nem köt le annyira.
78. Mit gondolsz a
hajléktalanokról?
Azt, hogy vannak olyanok, akik önhibájukon kívül jutottak
erre a sorsa és vannak olyanok, akik „megérdemlik” – azaz kocsmatöltelékek pl.
– hogy erre a sorsra jutottak. Azokat, akik valamilyen oknál fogva – pl.
kirúgták és elesett a keresettől – lettek azok, azokat sajnálom, mert
valószínűleg egy diplomával és négy nyelvvizsgával nem erre a sorsa vágytak.
Álmaim háza egy közepes méretű telken fekszik egy
kisvárosban – vagy Budapest egy kertvárosi részében. Nem túl nagy ház, de azért
van tér benne – földszintből és egy félemeletből áll, valamint tartozik hozzá
egy fedett terasz. Van benne dolgozószobának való és a nappali-étkező egyben
van – jó idő esetén a teraszra kiülő lehetőség. Minimum három szoba ad
lehetőséget a pihenésre – egy hálószoba, valamint két másik szoba, amiből az
egyik vendégszoba is lehet a másik pedig a gyerekszoba. A kert végében van hely
egy közepes méretű tavacskának és nyáron medencének – ez akár beépítve.
Valamint a kutyá(k)nak elegendő hellyel rendelkezik rosszalkodásra. Fák
ültetésére is elegendő hely, valamint hinta állványnak is helyet ad – bár ezt
el tudnám képzelni, hogy a fákra van felkötve a hinta. A fürdőben van zuhanyzó
és kád is – valamint minimum két fürdőszobával rendelkezik.
80. Mennyire vagy
házias?
Hát, szerintem eléggé azonban, ha anyámat kérdeznék, azt
mondaná egyáltalán nem – sőt hozzátenné, hogy mennyire önállótlan is vagyok
(mostanában ez a kedvenc mondása). Főzök, mosok és takarítok, bár mindegyikhez
engedély kell – igen, nálunk édesanyám hordja a nadrágot.
Ha főzni/sütni szeretnék tuti nincs itthon alapanyag vagy
anya azt mondja, majd akkor ha én veszem meg az alapanyagnak valót. Ha viszont
rájön a hiszti, akkor képes felhozni, hogy én bezzeg sosem főzök és mindig neki
kell csinálnia mindent.
81. Melyik a kedvenc
idézeted? Miért? Ki jut róla eszedbe?
Azt hiszem kedvenc idézetet nem igazán választottam eddig
még, mert mikor idézetek után kutatok – igen, szokott ilyen történni – akkor
mindig találok érdekeseket. Vannak olyan idézetek is, amiket ismerősöktől
hallottam és annyiszor, hogy megjegyeztem.
Idézetek vannak bőven, de kedvencem nincs – van, amiről a
barátaim, tanáraim esetleg valamelyik tantárgy jut eszembe, vagy tárgy vagy
helyszín.
82. Csalódtál már? Ha
igen hogyan? Hogyan oldottad meg?
Igen, csalódtam már, többször is. Arról, hogy hogyan
oldottam meg pedig mindig a helyzettől függött. Mindig megpróbálom a legjobbat
kihozni az ilyen helyzetekből és tanulni belőlük – idővel elhalványul és csak
egy emlék lesz.
83. Tudsz konfliktust
kezelni? Példát írj.
Igazából egész sokáig azt hittem, hogy igen, de az utóbbi
évben annyiszor kaptam össze a barátaimmal, hogy nehezen hiszem. Szóval elvben
igen, gyakorlatban nem mindig – és nem tudom hogy történhetett ez.
84. Írd le a
hobbidat, és írj róla részletesen.
Olvasás. Igazából
egész kicsi korom óta imádok olvasni – édesanyámnak köszönhetően. Elég sok
könyvet olvastam ki és mindig csodálkozom, hogy milyen hamar ki tudok olvasni
egy könyvet. Általános alsóban a napközis tanár nem hitte el, hogy elolvastam
az adott részletet, mert nem hallotta, hogy félhangosan olvasok – hát, anyu
akkor már megtanított némán olvasni. Kicsit visszavett a kedvemből a felső
osztály és az irodalom tanárom, mert végig azt mondogatta, hogy sosem olvasok.
Ez a véleménye megváltozott miután megmutattam neki az írásaimat – onnantól
kezdve minimum a hármast megkaptam, a kettes helyett.
Blogolás. Elég
régóta van már blogom, de mindig rám jön a hoppáré és vagy összevonok blogokat
vagy szétválasztok – nagyon nehéz, főleg, hogy van egy „főblogom”, amin a történetek
vannak, és azokat nehéz lenne megint átpakolászni. Az első blogom a
történeteimnek hoztam létre, majd átalakult főoldallá, végül megszűnt a
funkciója – azonban a blog még mindig él.
Kódok átírása.
Amióta megismerkedtem a számítógéppel és a Worddel, azóta mániám a formázás. Aztán
elkezdődött ez a nagy kód mánia én pedig belevetettem magam és általában a
legnehezebbeket sikerül kifognom – de végül is átírom olyanra, amilyenre nekem
van szükségem. Nem szoktam design blogokról venni a kódokat – én az
eredetiségre törekedem így a SHINE című oldalról keresgélek.
Írás. Nem tudom
hogy jött, de egyszer a kezembe vettem egy A5-ös füzetet és elkezdtem írni –
valamikor akkor történhetett, amikor anyu megtiltotta a TV-st amíg apu haza nem
ért. Pár éve kezdtem írni – 2009 körül –, és élvezem, csak azt sajnálom, hogy
egyre kevesebb időm van rá. Én büszke vagyok rá, hogy Twilight fanfictionnel
kezdtem és mára már legalább tervben van három saját történet is – valami, amit
mindig újraírok, mert nem tetszik/hibás.
Sorozatnézés. Öhm,
szeretem a sorozatokat, mert azok tovább tartanak, mint mondjuk egy film – nem
filmsorozat! Szeretem, ahogy a színészek változnak és megismerhetek sok féle
személyiséget. Kicsit idő fogó szórakozás, de nyáron minden további nélkül jut
rá időm – meg szünetekben.
Biciklizés.
Óvodáskoromban, miután felültem az első kétkerekű felnőtt biciklire döntöttem
el, hogy ez a sport jó hobbi lesz nekem. Aztán elég sokat bicikliztem, de aztán
valahogy kiesett a szabadidőmből és már csak nyári szórakozás lett. A
legnagyobb táv, amit megtettem biciklivel az az Alsőörs-Révfülöp között levő
kb. 40 km. Szeretnék aktívabban biciklizni, de két dolog is megakadályoz benne
– rögtön három lesz belőle. 1: a biciklim kicsit öreg már (van vagy 25 éves,
drága, anyué volt) és így van pár gondja-baja. 2: max. az iskoláig jutnék el
balesetmentesen, annak ellenére, hogy van bicikli út, nem vagyok benne biztos.
3: anyu szerint nem kellene sokat, mert akkor „drabális” lesz a lábam – aztán
mindig hozzá teszi, hogy ha szerintem szép (mármint magamon), akkor hajrá.
Szóval ez marad ilyen alkalmi hobbi.
Úszás. Régebben
jártam úszni, majd volt egy olyan oktató, aki megutáltatta velem azt a fajta
élményt, szóval abbahagytam. Nyáron viszont továbbra is úszok anyuval és még
mindig gyúrok a Balaton átúszásra – szóval ez is ilyen nyári hobbi.
Túrázás.
Annakidején rengeteg helyre mentünk – családosan, belföldön – és kiskorom így
természetjárással telt. Van egy családi-baráti téli túra is fel a János-hegyre,
amit eddig minden évben megtettünk – hol belevéve a Hárs-hegyeket. Idén (2014)
eldöntöttem, hogy belevetem magam a teljesítménytúrázásba – ha már voltam egyen
pár éve, és tetszett – és mint ahogy az szokott lenni, ezt sem sikerül tartani.
Nem baj, van még pár év és egyszer úgyis neki fogok kezdeni – még esetleg
biciklisen is részt veszek.
85. Mennyit és mit
iszol naponta?
Hát, törekszem a napi 2 litert meginni – és igyekszem nem
üdítőkkel tenni ezt, de… Mivel nálunk itthon az a szabály van érvényben, hogy
üdítők csak hétvégén és ünnepnapokon – igen, bizony – ezért szódavízzel töltöm
fel magam. A Balatonon töltött időben pedig megállíthatatlanul nyomom magamba
ezeket a cukros italokat, hogy képes legyek fennmaradni éjjelig és végre
lehetőségem legyen írni.
Amiket szoktam inni: szódavíz, ásványvíz, coca-cola, fanta,
sprite, pespi twist, bacardi breezer.
86. Mi volt a
legcikisebb eset, ami veled történt?
Nos, lássuk csak. Olyan, hogy legcikisebb van, csak jelenleg
nem publikus – ezért keresnem kell egy másikat. De igazából nincs kifejezetten
cikis eset – vagy ha van is akkor igyekszem elfelejteni.
87. Orvos, vagy
inkább kínlódsz?
Előbb kínlódok, aztán ha már nagyon rossz, akkor orvos. De
nem minden esetben szeretem, ha az orvosok okoskodnak – azt hiszik, nem tudom,
miről beszélnek, pedig elég sok éven át orvosnak készültem és a fülemmel is
sokszor jártam orvoshoz és mindig hülyének néztek, így meg se gyógyították,
pedig ha legalább egy diagnózisnál maradtak volna…
88. Mennyit és miben
változtál gyerekkorod óta?
Kevésbé vagyok sértődékeny és zavarba hozható – bár ez
utóbbit révfülöpi pincér bácsi elég gyakran meghazudtolja. Nőttem is, valamint
a súlyom is gyarapodott – habár ez asszem várható volt. A hajam elkezdett
bebarnulni, amit ellenezve elkezdtem melíroztatni a hajam – jelenleg most van
benne egy kis vörös is… – és nyáron várom, hogy valamennyire kiszőküljek
megint.
89. Miért álltál neki
ennek a 100 napos kihívásnak?
Azért álltam neki, mert akartam egy olyan 30/100 napos
kihívást teljesíteni – természetesen egyben –, amiben nem egyszavas válaszokat
adok.
90. Írj egy idézetet.
Bármit. Magadtól.
„Sohasem az a fontos, hogy milyen messze,
milyen magasra ment
az ember,
s az sem, hogy milyen
nehezen –
csakis az, milyen
élményeket hozott magával.”
Azért, mert ezt az idézetet olvastam legutoljára és jelenleg
nagyon is aktuális…
91. Szoktál egy-egy
dal felcsendülésekor pár könnycseppet megejteni, mert eszedbe jut egy nagyon
szép korszak, mikor ez a dal ment?
Igen, bár inkább olyan zenéknél vagyok képes elbőgni magam,
amit szomorú jelenet alatt hallgattam – írás közben. De elég sok dalt
hallgattam már – természetesen vannak örök kedvencek – és mindig jön valami új.
92. Milyen memóriád
van? Mindent megjegyzel, vagy fel kell írnod magadnak?
Kicsit szelektív, de amúgy egész jó – mondhatnánk úgy is,
hogy fotografikus memóriám van, amit nem minden esetben használok ki. Van, amit
fel kell írnom, mert különben biztosan elfelejteném és az évszámok is gondot
okoznak, de amúgy tényleg nem olyan szörnyű. Kora reggel biztos minden „egyik
fülön be, másikon ki” effektus áldozata lesz, de ha elmúlik a fáradtság lehet,
hogy eszembe jut, hogy egyáltalán valaki beszélt hozzám.
93. Ha kiderülne,
hogy holnap megy hozzád egy rég nem látott ismerősöd, mivel várnád?
Hát, maradék brassóival, kis tortával és palacsintával –
mert ezek vannak itthon. Amúgy attól függ kiről van szó, mert mindenkinek más
az ízlése – így tehát nem csinálok kókuszkockát annak, aki nem szereti. De, ha
tudom ki az akkor elszaladnék a boltba és vennék lasagne alapvalókat, aztán
készítenék egyet – tegnap csináltam és finom volt.
94. Szereted a kínai
kaját?
Igen, nagyon. Igazából mindig ugyanazt eszem így nem félek,
hogy esetleg kutya húst ennék – onnantól kezdve nem igazán ennék. De nekem
tetszik az íz világa, mert savanyú és édes – én legalábbis ilyeneket szoktam
vegyíteni – és olyan zöldségekkel/gyümölcsökkel van vegyítve néhány kaja,
amiért odavagyok.
95. Mit csinálsz,
mikor otthon vagy betegen?
Először is az kizárt, hogy én beteg legyek – sajnos nagyon
elkerülnek ezek a dolgok, így iskola időben biztosan nem sikerül kipihennem
magam. Megfázás szokott lenne, de nálam nem jár lázzal és emiatt anyu nem enged
otthon maradni – nincs is jobb, mint hang és lelki jelenlét nélkül bent ülni az
iskolapadban. Nyáron egynapos láz néha kísér – nem nagyon bírom a nagy hőséget
és a szervezetem így ellenkezik ellene.
96. Mire gyűjtöd
jelenleg a pénzedet?
Jelenleg költésben vagyok – könyv, névnapi ajándék anyunak
és keresztanyunak, mozijegy, ünnepi GURUzás, túra(???), Tata – és ebből adódóan
a szépen megspórolt pénzem szépen kicsúszik a kezeim közül. De amúgy pontosan
ezekre is spóroltam, ha őszinte akarok lenni magamhoz.
97. Melyik a kedvenc
nasid?
Olyan, hogy kedvenc nasim nincs – mégpedig azért, mert
mindenféle nasit szeretek. Szeretek nyaranta kártyázás közben chipset enni
mártogatóssal – amit anyu készít – és éjjelente Nutellát enni nagykanállal. De
azt hiszem ha van itthon olyan fincsi brokkolis-majonézes kenyérre/kiflire kenhető
finomság, akkor az is eltűnik az éjjel közepén.
98. Te vagy a
kezdeményező egy veszekedés után, amikor békülésre kerül a sor, vagy büszke
vagy?
Attól függ, hogy mik a körülmények – nem minden esetben
kezdeményezek. Nem szeretek haragban élni, de néha olyan kis parázsviták
alakulnak át erdőtűzzé, amik túlnőnek rajtam – onnantól kezdve én mondhatok
bármit az kiforgatva lesz értelmezve. Ha meg is sértenek közben, akkor
általában felkapom a vizet és onnantól kezdve egy „Köszi, b+” után eltűnök és nem veszem fel a kapcsolatot azzal a
személlyel.
99. Félsz a
villámlástól?
Neeeem, én teljesen odáig vagyok ezért a természeti
jelenségért – sőt, most nyáron láttam olyat is, hogy a szivárványban
villámlott, és teljesen elvarázsolt. Amitől inkább félek, hogy odacsap a
villám, ahol vagyok – bár csalánba nem üt
a ménkű. Én amúgy nem vagyok ilyen ijedős – a dörgéstől jobban félek – és
egyszer szeretnék lekapni egy villámot, annyi szépet láttam már.
100. A 100. napon
próbáld meg megfogalmazni, hogy miért jó ilyent készíteni. Vajon, miért
szeretjük mi ezeket a kis feladatokat annyira? :)
Hát, ilyet készíteni – azaz megválaszolni az olyan
kérdéseket, amik érdekesek – mert így lehetőségünk nyílik végiggondolni a
dolgokat. Meg, ha publikáljuk, akkor az emberek – akik valamilyen véletlen
folytán feltalálnak a blogra/oldalra/ahova feltettük – jobban megismerhetnek.
Szerintem azért szeretjük ezeket a feladatokat, mert nem túl
bonyolult és mégis izgalmas – nem egyhangúak a kérdések.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése