2014. augusztus 25.

Nézzünk szembe a tényekkel...

... jövőhéttől újra az iskolában töltjük napunk nagy részét!


Örülök? Fogjuk rá. Képes lennék még jobban örülni? Nem nagyon. Miért? Az egy nagyon hosszú mese. Miért? Mert az a helyzet, hogy jelen pillanatban is közel állok a viszályhoz. Kivel? Anyámmal.
Minden év elején, mióta középiskolás vagyok arra érek haza nyár végén, hogy meg van véve x db négyzethálós és x db vonalas füzet - sima, egyszerűek voltak, amik az első héten tökéletesen megtették a hatásukat. Most viszont, hogy a húgom is követi az előre kikövezett útját a gimnáziumba én háttérbe szorulok. És ez baj! Miért? Mert anyám nem vesz füzeteket mondván nem tudom, hogy a HÚGOMNAK milyen kell... Igen! Gondolom leesett mindenkinek mi is itt a probléma - nem tudom mi kell a húgomnak így én se kapok addig semmit.
A baj eddig nem volt olyan nagy, csakhogy: pár perccel ezelőtt megkérdeztem édesanyám, hogy mégis mikor vesszük meg a tanszereket, mire közölte velem, hogy JÖVŐHÉTEN. Mondjuk úgy, nem fogadta jól a "Jövőhéten én már lehet, hogy két dolgozaton is túl leszek és gondolom az én tanáraim a házi feladatokkal sem várnak amíg a húgom megtudja milyen füzetek kellenek neki..." válaszom, de sikerült meggyőznöm az "Öt ilyen, öt olyan füzet" elvemmel, így még ezen a héten talán sikerül füzetekhez jutnom... Talán sikerült még ezen a héten megkapnom és akkor megcsinálhatom a nyelvfüzetek szótár-részét kialakítani és így tovább... Meg most ténylegesen szeretném fel is díszíteni őket, például a föciszakkörös füzetemet egy földgömbbel, a nyelvfüzeteket zászlóval és valami egyszerű - már úgy értem számomra egyszerű - ábrával is megajándékozni. Miért? Mert rájöttem, hogy sokkal szívesebben nyitogatok olyan füzeteket, amikben van valami szép - és a rajztanárom ellenére, aki egyszer megsúgta nekem, hogy "nincs ehhez kreativitásod".
Szóval, lesz füzetem és lesznek tanszereim, csak a tolltartómat nem mossa ki anya, ami baj, de majd utánaolvasok és megpróbálkozom vele én... hátha sikerül. Ha nem, akkor szomorú leszek, hiszen három éve már a társam és egykor a húgom keresztanyukájától kaptam, így hiányozna.
Az angol házim jól halad a teljes készenléthez, bár terveztem, hogy a fogalmazásokat a füzetembe írom... de füzet hiányában marad a lap... Az sem rossz, csak nagyon kell figyelnem a bekezdésekre és minden apróságra, amire normális füzetben aligha felejtenék el...
És mit csinálok a hátralévő egy hétben? Leginkább befejezem a Reign című sorozatot - naaaagyon jó, történelmes és ezen belül Stuart Máriáról szól. Befejezek egy könyvet, aminek a címe A tigris küldetése; és tervezem elkezdeni az egyik történetem. Az elmaradt könyvértékelésekről és helyértékelésekről, valamint minden egyébről nem is beszélve...
Kezdetnek beállítottam minden napra egy kész bejegyzést, de tervezek egy bejegyzést írni két aktuális kedvenc pasimról - igazából minden színész/zenész, akit egyszer megkedvelek azok a szívemben is maradnak és egy fokkal jobban figyelek rájuk, de ez most más lesz. Valamint valószínűleg elkészítem az én Top5-ös lányos kihívásra a válaszaim, hátha egyszer valaki engem is felkér - bár ennek kevés az esélye.
Addig is, én most eltűnök, de folyamatosan itt leszek. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése