Once upon a time...
...volt egyszer egy lány. Ez a lány nem panaszkodhatott, hiszen általában megkapott mindent (jó, ez erős túlzás, de na!) mégis, amikor valami konkrét kérése lett volna - utazás - a szülei nemet mondtak. Ez a lány nem lázadt (jobban), de azért a keserű dac ott loholt a nyomában. A nyarat a nagyszülei életének megkeserítésére használta.
Oké, valahogy így keletkeznek az egyperceseim is xD De egyszerűen nem bírom felfogni, hogy egy nagyszülős-megint-nyaralás után miért nem engednek el (oké, a nem ismerek senkit már elsütötték nyolcszor és ezt mindig meg tudtam vétózni) egy szabad, Olaszországi útra?
Mindegy!
Félévzárás előtt egy nappal írok posztot... Az osztályfőnököm beteg (vagy csak nem jött|jön be) és ezért az igazgatóság kezében volt a sorsunk - remélem azért E. néni közbeszólt. Holnap elméletileg kikapjuk a féléviket, de mivel sem az osztályfőnökük, sem az osztályfőnökünk helyettese nincs bent, így ez megmarad szerdára.
A cím amúgy a szüleim új "sorozatára" utal - kitaláljátok mi az?! Rumpelstiltskin (magyarul: Zörgőfürge -> milyen vicces már!) és az egész bagázs élete fogva tartja a szüleimet. Ha már sorozatok, akkor a családom: gyilkosos, bűnügyi, krimi, szerelmes sorozatokat nézi - velem együtt.
És igen, megkeserítem a nagyszüleim életét, ugyanis képtelen vagyok betartani a nincspasi-nincsbarátoklehívása-nincsmagánélet szabályokat.
De megírtam a TBR 2. fejezetét *.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése