2014. február 20.

Two gentlemen and the geography

Van ugyebár EZ a verseny, amire én jelentkeztem külső behatások miatt (részben). Először arra gondoltam, hogy jó lesz ez - bár igaz ami igaz ebben több természetföldrajz van, amihez nekem hiányos a tudásom - és az ötösért megéri. Szóval jelentkeztem Bencével - aki a külső behatás volt. Az első fordulót pikk-pakk megoldottam egyedül és arra gondoltam, hogy ez így könnyű lesz, hiszen mindent lehet hozzá használni. A második fordulót már Bencével közösen töltöttem ki, ami eredményezett néha egy kis fennakadást (Pl.: amikor bealudtunk) és kicsit nehezebbnek érződött, de még mindig a megoldható kategóriába esett.
A harmadik fordulót tegnap töltöttük ki - ennek a fordulónak a kitöltését volt a legnehezebb előkészíteni. Történt ugyanis, hogy kedden volt Bencének egy nagy ötletet, hogy kérjem már meg a földrajztanárunkat, hogy szerezzen termet - csakhogy a földrajztanár... Mondtam Bencének, hogy kérdezze meg ő, mert lehet, hogy neki jobban válaszolna, de ő ezt nem tette meg. Szóval úgy voltunk vele, hogy mondtam Bencének, ha minden szakad akkor majd szerdán valamelyik szünetben megkérjük, hogy szerezzen termet.
Így is történt - Bence egyszer csak elment és beszélt a tanárral, aki természetesen beleegyezett, sőt még a segítségét is felajánlotta. Én komolyan megörültem, mert így biztosítva volt némi tudás is - de tévedtem. Ez a forduló fárasztó, érdekes és vicces volt.
Az tudni kell rólam, hogy így kettő és három óra között, ha nem ettem semmit (for example csokit) akkor elfáradok, mentálisan. Ez nálam annyit jelent, hogy nem mindig vagyok képben és nem minden képességem működik megfelelően, szóval nem is értem miért izéltek...
Miután a hetedik óra volt a megfelelő mind a két fiú számára (Bence+földrajztanár), ezért én kénytelen voltam elfoglalni magam valahogy a lyukasórában. Mi is lehetne megfelelőbb, mint bekéredzkedni egy informatika órára? Semmi, szóval én ezt megtettem. Egész jó volt, csak az zavart rettentően, hogy ECDL feladatokat vettek és kb. egy óra volt, mire egyet megcsináltak - ez borzalmas, hiszen ott minden le van írva, hogy mit kell csinálni...
Hatodik óra után megkerestük a tanárt, aki nem volt teljesen jelen, de azért igyekezett - ki tudja mi történhetett, lehet, hogy rossz napja volt, addig. Felmentünk (ő futott, Bence sántikált, én normál tempóba) a második emeletre, mondván ott van egy szabad terem - aha, nem volt szabad. Leesett a sapkám és már hajoltam le érte, amikor a tanár felvette és egy "Nehogy hagyd, hogy felvegyem a sapkád" sértődött mondta után visszaadta. Bence persze közben azt mondta a tanárnak, hogy "Ne tessék visszaadni neki" és valahol itt kezdődött számomra a káosz.
Lementünk a tárgyaló melletti terembe, hogy akkor majd ott megoldjuk a feladatokat, mert hát ott is vannak gépek és ugyanúgy működnek jó lesz az. Kinyitották nekem az ajtót (ezért jó, ha két normális hímnemű egyeddel keringsz az iskolában számítógépet keresve, holott minden teremben van legalább egy), kihúzták a széket, engedték, hogy beírjam az adatokat (jó nem mindet, mert az iskola címénél elakadtam, hogy mi az irányítószám) és kezdődhetett a verseny.
A tanár marha lassan olvas, a Bence nagyon jól elszórakozott, miközben kereste a további információkat és úgy az egész egy nagy káosz volt. Tíz perc után én már ott tartottam, hogy a Bence magyarázatát hallgattam, amit a tanárnak mondott és közben azon gondolkoztam, hogy a tanár száján mikor fog kicsúszni az a mondta, hogy "Én ma még röpizni is akarok." és akkor történt az, hogy szétestem. És innentől kezdve ha egy szót szóltam, az tuti, hogy tanár lecsapott rá... Végig szívta a vérem, és egyszerűen nem tudtam már mit csinálni - azt hittem ő legalább tud valamit, de amíg ő Bencével beszélgetett addig én olvastam és kitöltöttem amit megtudtam, de amikor bezárta a cikket, amit éppen olvastam, na ott hátradőltem, hogy "Jó, akkor csináld te".
Szóval én kiszálltam a játékból egy idő után és igyekeztem meg se szólalni - de valljuk be ez nehéz, főleg, ha a tanár szemét éppen kiszúrja a válasz és nem veszi észre. Mindegy, nem volt annyira vészes, csak rettentően fárasztó.
Aztán vége, kimentünk jee. Bencével megpróbáltuk a "minimum két ötös" felé mozgatni a tanárt, aki az én mondatomra csak annyit válaszolt: "Te ígyis-úgyis ötös vagy, nem mindegy neked?", állíthatom, hogy a nézésem elég meghatározó lehetett, ugyanis ez nem "kifogás" - mert neki miért fáj, hogy nekem is két ötöst kell adnia?!
A következő fordulót viszont Bence nélkül, a tanárral kéne kitöltenem - Bencét akkor műtik, tehát esélytelen, hogy bejöjjön. Ebben az a vicces, hogy akkor lesz a felvételi és így nagyon gyorsnak kell lennünk - ez esélytelen, de azért próbálkozunk majd.
Ja, amúgy én imádom azt a két pasit, amiért olyan gentlemen voltak, mert néha jól esik (mondjuk a földrajztanár az nagy általánosságban gentleman...).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése